Árvák
Magzatom az égben,
Jó Isten kezében.
A sok árva gyermek,
Itt a földön reszket.
Nemzetünk erősödj,
Istennek Ő népe
Érjél már hát révbe!
Pennám a kezembe,
Szeretet szívembe,
Írom pergamenre
Mit adnék én jót, és
Szépet, meleg szómat
Küldöm hát felétek..
Féltve őrzöm hazám,
Drága Magyar rónám.
Mindig légy patrónám!
Magyar Árvák
Magyar árvák, neveiket ki
dicsmérli? Itt a gazdasági
válság. Éhínség, s lelkükben
zimankó, jer lészen itthon mint
író. Most tégy Apó! Böjtének
sikerült, árvái lélekben
Szellemült, gyermeki mily szépek.
Nyugalom teljesbedik Erdélyi
szélnek. Magyar költő Önre vár a
sok, sok kis tő. Vessen ágyást Puha
párnást. Szántása mélyen legyen, a
Borozdája simuljék kegyesen.
Gyümölcse a legszebb, zamatos az
íze, hűvös hamvas régi fürtök,
Lehullanak végre. Magyarnak is
szép e hon, ne vágyj messzi honba.
Itthon légy ma! Tedd hát dolgodat
Költő, mit elültettél kikelet
a sarjadó tő. Így lészen áldott
Magyar, mint mindig, e nép összetart.
mert Magyar árvák többé nincsenek.
|