Szíved
Férfias duzzadó kebled
Keblembe dobolja tetted
Vágyait, s elméd elveit.
Szívkelyhednek legmélyéről
Reám árad a gyengéden
Ölelő sugár serlege,
Mely a testem minden érző
Sejtjében elodázva ring.
Szíved csakrájában kering
Mint gyógyírt tükröző tavat,
Mely elkenődik ívesen
Lelkem puha hasábjain.
Karmáimra örökíted
Szerelmes üzeneteid
Melyt ajkad nélkül, hangtalan
Közvetítesz női elmém
Mélyen búvó járatába.
Szabadon szállunk röpülve
A Körbe ívsugáriban,
A pozitív sejtjeinknek
Közbülső auráiban.
Összeréved szívünk csápja
Egy az énünk csalogánya.
Így csivitel a szerelmünk,
Egymás ékét csodálva
Szerelem tavának édes
Árján hullámzó örök
Fény, mely a könnybe, mennybe ér...
|