Gyermeked vagyok
Gyermeked vagyok, ki
egy a
sok közül igaz, de Magyar
vagyok!
Szülőföldemmé lett e hon,
Világra is itt érkeztem
Hazám!
Hős Árpádunk vonzta népét,
Teremtett, e biztonság hont
Otthont!
Megáldotta e szép földet
Szent István Király, a neve
Áldott!
Oly sok esztendeje történt
S a vérem még sem válott
vízzé!
Sok kín marcangolja lelkem,
de nem leszek bűnök rabja
érzek!
Szél fújhat, villám sújthat én
akkor is itt leszek még, szép
Hazám
Te neked...
Meddig vagyok
Magyar?
Meddig vagyok én még Magyar?
Míg az országhatár takar?
Nem! Drága Erdély, te benned
Is meglelem saját magam.
Erszényed takarta bérceket,
Mely otthont ad érkezőnek.
Magyarok, Magyarok élnek!
Ajkukon zeng a dicső
Ének, a szép Székelyhimnusz
Mely szól haza érkezőknek.
A föld nyelve most is közös,
Ős hős Árpád talált,
Ajkukon hit, reménysugár.
Istenünk is közös,
Máriának szent népe
Sohasem lesz ködös.
A szívünk egyszerre dobban,
Ha itthon, otthon vagy.
Hazatértem, hol egykoron
Az ősi földnek sarja hon...
|