Földönkívüli Intelligens Élet Kutatás
Távkapcsolat Bt.

Jelek a Naprendszerben (?)
Optikai SETI és egyéb "eretnekségek" - A SETI szépsége /Almár Iván/


Közvetlen házunk tája, a Naprendszer külön fejezetet érdemel abból a szempontból, hogy vannak-e itt idegen civilizációk látogatására utaló jelek, netán működő robotok is. Nyilván azért, mert ez a probléma annyira közvetlenül érintkezik az UFO jelenségek területével, valamint a Daniken-féle állítólagos "emlékekkel" is, a SETI irodalom csak igen keveset és óvatosan foglalkozik a témával. A helyzet több évtizede változatlan. A két tábort, a SETI kutatókét és az ufológusokat merev falak választják el egymástól annak ellenére, hogy céljuk és tárgyuk látszólag egy és ugyanaz: idegen civilizációk keresése, a kapcsolat felvétele a Földön kívüli értelem képviselőivel. A két tábor között gyakorlatilag még közvetítők sincsenek, nincs olyan személy, aki itt is, ott is elismert tekintéllyel rendelkezne.

A probléma nyilván nem a tárgyban, hanem az alkalmazott módszerekben és eljárásokban van. A SETI kutatás világszerte kínosan ügyel arra, hogy mindig a tudomány eszközeit, érveit és bizonyítási eljárásait alkalmazza. A másik oldalon nem ez a helyzet. Ahogy egy kívülálló tudós, a finn Mustelin világosan megfogalmazta:

"Ha az ufológusok állításai igazak lennének, akkor [az idegen, lakott vagy automatikus űreszközök beérkezése a Naprendszerbe és a földi légkörbe] szinte minden nap mindenfelé megtörténne. Ez rendkívül izgalmas lenne - persze ha igaz lenne -, de sajnos az ufológusok üzenetei nem keltenek semmiféle bizalmat állításaik iránt. Elvégezték már az UFO jelenség komoly és részletes vizsgálatát, de legjobb tudomásom szerint ezek legfeljebb az emberi agy és érzékelés gyakran igen különös működésére vetettek némi fényt anélkül, hogy egyetlen meggyőző bizonyítékkal is szolgáltak volna az UFO-k Földön kívüli eredetének hipotézise mellett."

Ehhez legfeljebb még annyit lehet hozzátenni, hogy egyetlen egy ténylegesen bizonyított megfigyelés a Földön kívüli lényekről egyszerűen értelmetlenné tenné mindazon problémák tárgyalását (beleértve természetesen a Fermi paradoxont is), amelyekről e könyvben szó esett. Ez az oka annak, hogy SETI és UFO megfigyelésekkel egyszerre foglalkozni nem lehet, ezért van "fal" a két téma és művelői között.

Néhány példát azért említsünk a Naprendszeren belüli SETI vizsgálatokra! Az 5. fejezetben szó volt arról, hogy a "hosszú késésidejű visszhangok" esetleg a Föld-Hold rendszer Lagrange pontjaiból érkeznek. Valdes és Freitas hozzákezdett e helyek környékének átvizsgálásához. Már 1979-ben elvégezték az L4 és L5 librációs pontok távcsöves feltérképezését nagyobb, esetleg mesterséges eredetű testek után kutatva. 1981-82-ben a Kitt Peak távcsövével 19 magnitúdóig folytatták a keresést, ami azt jelenti, hogy 1-3 m-es tárgyak már nem maradtak volna észrevétlenül. Ennek a SETA-nak (Search for Extraterrestrial Artifacts - Földön kívüli műtárgyak keresése) nevezett programnak a keretében radarvizsgálatokat is folytattak, ugyancsak eredmény nélkül. Ma már nyugodtan kijelenthető, hogy ezekben a Lagrange pontokban vagy azok környékén jelentősebb méretű testek biztosan nincsenek.

Ugyanakkor a Naprendszer tele van néhány méteres nagyságú törmelékkel, és ezek némelyike elég különös viselkedésű. 1991-ben, nem sokkal azután, hogy működésbe lépett a Spacewatch nevű, CCD-vel működő, kisbolygókereső távcső Amerikában, felfedeztek vele egy igen halvány égitestet Nap körüli pályán, amely az 1991VG jelzést kapta. Érdekessége, hogy 1991 decemberében alig 460000 km-re közelített meg bennünket. Az égitest legfeljebb néhány tízméteres átmérőjű, és egyes megfigyelések szerint fényessége úgy fluktuált, mint a forgást végző mesterséges holdaké. Pályáját is sikerült meghatározni, ez nagyon közel esik a Földéhez; legalább 50 évente egyszer nagyon meg is közelíti bolygónkat. Az ausztrál Steel vetette fel a kérdést, hogy milyen égitestről lehet szó? Ha természetes eredetű kisbolygó, akkor furcsa a gyors fényességingadozás, és az is, hogy pályája oly mértékben instabil, amelyen legfeljebb néhány ezer évig keringhet egy természetes égitest. Az is nagyon valószínűtlen, hogy valamelyik ismert űrszondáról vagy a bolygóközi térbe került rakétafokozatról lenne szó. Ez vezette Steelt arra a merész kijelentésre, hogy a "kisbolygó" esetleg idegen civilizációk küldötteként bolyong a Naprendszerben, és célja Földünk megfigyelése. Azt is hozzátette, hogy ha 1991-ben véletlenül sikerült rábukkanni egy ilyen különös testre, akkor valószínűleg igen sok van belőlük a Föld körüli térségben. E következtetéseket mások vitatták ugyan, de a kisbolygóvadászat egyre korszerűbb eszközökkel folytatódik, és újabb érdekes objektumok felfedezése nem kizárt.

Az idegen civilizációk látogatásainak nyomai után természetesen az egész Naprendszert át kellene kutatni. Eddig szisztematikus SETA kutatások nem folytak. Arhipov ukrán rádiócsillagász és nagy fantáziájú SETI kutató az utóbbi években sorra publikálta javaslatait, hogy hová kellene koncentrálni vizsgálatainkat. Szerinte elsősorban a Holdra, mert a Hold összegyűjtheti a tárgyi leleteket, és igen alkalmas régészeti kutatásokra, mert felszíne évmilliók óta változatlan. Megjelölte azokat az ígéretes helyeket is, ahol szerinte a holdi expedícióknak helyszíni vizsgálatokat kellene végezniük, például lávacsövek, fiatal depressziók, dómok és rácsszerkezetek környékén. Különösen érdekesnek tartja az ún. holdi tranziens jelenségeket (LTP), amikor a Hold felszínének egy-egy pontja hosszabb-rövidebb időre váratlanul kifényesedik. Átvizsgálta a Clementine űrszondának a Holdról készített új felvételeit és talált is néhány "gyanúsan szabályos szerkezetű" alakzatot. Ezek további vizsgálata a jövő holdexpedícióinak programjára kerülhetne.

Ennyi talán elég is annak érzéketetésére, hogy a Naprendszeren belül milyen SETI vagy SETA kutatásokra nyílik lehetőség - azután, hogy az űrkutatás bebizonyította, hogy fejlett civilizáció vagy fejlett élet a Földön kívül nincs, és nem is fejlődött ki sehol a Naprendszerben.

Végül még egy problémára szeretnék röviden utalni, amely részletesebben szerepelt már a 4. fejezetben, tudniillik a parányi, de szuperintelligens szondák esetleges jelenlétére környezetünkben. Ha ilyenek vannak körülöttünk, akkor felderítésük igen nehéz, szinte lehetetlen, hacsak önként nem jelentkeznek. Arra egész egyszerűen nincs mód, hogy felkutatásukat tudományos program keretében elkezdjük. Márpedig, mint már az Előszóban hangsúlyoztuk, a SETI szépsége részben az aktív kutatási programok indításának újszerű lehetőségében rejlik, éppen ez az, ami tudományos diszciplínává teszi.
 


Előző fejezet - Tartalomjegyzék - Következő fejezet



SETI - Földönkívüli Intelligens Élet Kutatás
tudományos módszerekkel

Frissítve: 2000-10-04 Távkapcsolat Co.