Földönkívüli Intelligens Élet Kutatás
Távkapcsolat Bt.

Hold, Saha-kráter
A Naprendszerben és azon túl - A SETI szépsége /Almár Iván/



Rádiótávcsövet sokféle védett helyre lehetne telepíteni a Naprendszerben, de a legkomolyabb érvek a Hold túlsó oldalának kiválasztása mellett szólnak. Az a legfontosabb, hogy teljes legyen a leárnyékolás mind a Földről, mind a mesterséges holdakról érkező rádiósugárzással szemben. Ez pedig a Föld körüli térségben nyilván csak a Holdnak a Földtől állandóan elforduló oldalán valósítható meg. (Távolabb, például a külső Naprendszerben persze lehet hasonlóan védett helyeket találni, de a szállítás és a kapcsolattartás költségei miatt ez a megoldás sokkal többe kerülne.) A Hold teste teljes árnyékolást biztosít mindenféle földi interferencia ellen, legfeljebb egy-egy bolygóközi szonda gyenge rádiósugárzása okozhat zavart. Heidmann úgy véli, hogy mivel a Hold "megszállására", erőforrásainak kiaknázására hamarosan sor kerül, mostanában jött el az ideje annak, hogy a rádiócsillagászat bejelentse igényét egy, az interferencia különböző formái ellen jól védhető területre a Hold túloldalán. Hangsúlyozza, hogy a rádiócsillagászok közösségének a továbbiakban nem néhány kiválasztott frekvenciasáv védelmét kellene elérnie az illetékes hatóságoknál, hanem a Hold egy meghatározott területéét, ahová semmilyen földi eredetű rádiósugárzás nem juthat el soha. Ez ugyanis lehetővé tenné a rádiócsillagászati és SETI kutatások kiterjesztését más, a Föld felszínéről nem vizsgált vagy nem vizsgálható hullámhossztartományokra is. Például a rádiós SETI eddig azért nem foglalkozott a 10 és 100 GHz közötti frekvenciájú mikrohullámokkal, mert ebben a tartományban a földi légkör vízgőz és oxigén molekulái különböző mértékben ugyan, de erősen elnyelik a beérkező sugárzást. A Hold túlsó oldaláról lehetőség nyílik kiterjeszteni a kutatásokat erre a sávra is.

Hogyan történjen az alkalmas hely kiválasztása? Heidmann szerint a Hold túloldalán létesítendő bázisnak a következő kritériumokat kellene kielégítenie:

A Hold térképének gondos átvizsgálása után Heidmann kiválasztotta a 100 km átmérőjű Saha krátert a Hold túloldalán, amely a 102° keleti hosszúság és a 2° déli szélesség találkozásánál fekszik. A kör alakú krátert 3000 m magas falak veszik körül. Távolsága a Hold látható korongjának peremétől és az egyenlítőtől egyaránt minimális. Helyzete olyan, hogy leárnyékolódik nemcsak a Földről, de még a geostacionárius pályáról érkező sugárzás is.

De mi van akkor, ha megindul a Hold gyarmatosítása, és az új telephelyek a Földdel való folyamatos kapcsolattartás érdekében távközlési holdakat telepítenek a Hold köré? Nyilvánvaló, hogy bizonyos közvetítő holdak sugárzása bejuthatna a Saha kráter belsejébe is, például ha a reléállomást a 64000 km-rel a Holdon túl található Lagrange-pont körüli pályára helyezik. Ezzel szemben a Hold körül alacsony poláris pályán mozgó közvetítőholdak egyáltalán nem zavarnák a rádiócsillagászati megfigyeléseket - továbbá arról a lehetőségről sem szabad megfeledkezni, hogy az adatok és információk lézersugárral is továbbíthatók. De hogyan tartaná a Saha kráterbe telepített rádiótávcső a Földdel a kapcsolatot? Hogyan továbbítja mérési eredményeit a Földre? A feladat többféleképp is megoldható. Lehet például egy mintegy 350 km hosszú, a Hold felénk forduló oldalára vezető kábel segítségével, ha a kábel másik végére egy állandóan a Föld felé forduló távközlési antennát telepítenek. Elhangzott olyan ötlet is, hogy a két antennát - vagyis a rádiótávcsövet és a felénk sugárzó távközlési antennát - a kábellel együtt egyetlen szondával küldjék el a Holdra úgy, hogy a rendszer egyidejűleg ereszkedjen le a Hold talajára, egyúttal kifeszítve az összekötő kábelt.

Milyen távcsöveket lenne célszerű valamikor a jövő században a Holdra telepíteni? Ha a SETI továbbra is az 1960-ban megkezdett "ortodox" megfigyelési programot folytatja, akkor a rádiótávcső rendszer nem sokban különbözne a 6. fejezetben ismertetett 1KT antennarendszertől. Végső formájában állhatna például 3000 darab 150 méteres fix antennából - valahogy úgy, mint az 1KT. Lényeges eltérés viszont, hogy a Hold lassú tengelyforgása miatt egy-egy célpont akár 14 napig folyamatosan követhető. Ez természetesen jelentősen javítja a rendszer érzékenységét, egyúttal megnövelve az elérhető célpontok számát. Például, ha sikerül az érzékenységet 10-30 W/m2-ig fokozni, akkor 1 millió célponttal számolhatunk. Igaz viszont, hogy ilyen lassan, csak 14 naponta haladva célpontról célpontra, nem kevesebb mint 77000 év kellene az égbolt feltérképezéséhez! Ésszerűbb ezért, ha az egy-egy célpontra szánt időt 1000 másodpercre korlátozzuk, ekkor ugyanis ez a kutatás 60 év alatt befejezhető.

Mindez még nem speciálisan a SETI kutatások, hanem a rádiócsillagászat problémája a Holdon. Az ortodox SETI-hez sokcsatornás analizátorokra, és a mérési adatok gyors, lehetőleg azonnali kiértékelésére is szükség van (lásd 4. fejezet). Ha sikerül a megfigyelési tartományt 10 GHz-ről 100 GHz-re kiterjeszteni, akkor 1 Hz felbontással számolva nem kevesebb mint 1011 csatornát kapunk, vagyis 1011 mérést kellene szinte egyidejűleg elvégezni, és kiértékelni. Mai berendezéseink erre nem lennének képesek, de a fejlődés igen gyors ezen a területen. Említhető még az az előny, hogy - legalábbis a 14 napos éjszaka során - a világűr hidege honol a berendezések körül, vagyis külön hűtésről gondoskodni nem kell. (Nappal viszont árnyékolni kell a távcsövet túlmelegedés ellen.) További előny az is, hogy a Hold felszíne teljesen nyugodt, viharoktól, földrengésektől tartani nem kell. A kisebb gravitáció miatt nagy antennák építése szilárdságtani szempontból lényegesen könnyebb, mint a Földön. Mindenesetre, ha legalább egy, kb. 150 m-es rádiótávcső települne a Hold túlsó oldalára, akkor a SETI kutatók kezdettől örömmel csatlakoznának használatához, például a SERENDIP módszerével. Érdemes lenne azt is végiggondolni, hogy milyen előnyökkel járna optikai vagy infravörös távcsövek telepítése a Hold túlsó oldalára, hiszen itt a Földön a légkör- és a fényszennyezés szintén korlátozza lehetőségeiket. A Holdról még stabil felállítású, nagy felbontású optikai interferométerek is bevethetők lennének olyan izgalmas feladatok megoldására, mint a közvetett úton felfedezett exobolygók közvetlen megfigyelése, légkörük színképi elemzése annak eldöntése céljából, hogy mekkora bennük az oxigén, a széndioxid vagy az ózon részaránya. így végső soron új lendületet kaphatna az egész bioasztronómia, a Földön kívüli élet kutatása.

A Hold túloldalára telepítendő obszervatórium terve egyúttal fogas jogi probléma is. A Saha kráterre vonatkozó javaslatot több nemzetközi társaság (IAA, IAU, COSPAR) megvitatta már, köztük a világűr jogi problémáival foglalkozó nemzetközi jogászok szervezete is (IISL). Felfigyeltek arra, hogy ezzel a projekttel ki lehetne puhatolni a nagyhatalmak igazi szándékait a Hold és más égitestek erőforrásainak kiaknázásával kapcsolatban. Egyes nemzetközi egyezmények ugyanis az "emberiség közös örökségének" tekintik a Holdat és a többi égitestet, de a kiaknázásukban érdekelt, profitorientált világkonzorciumok számára ez valószínűleg elfogadhatatlan. A kormányok álláspontja nem világos még. Cocca argentin világűrjogász szerint a rádiócsillagászat számára védett terület kijelölése, és a garanciák biztosítása jogi precedens lehetne ebben a bonyolult kérdésben. Lyall brit világűrjogász viszont lehetségesnek tartja a jogi védelmet az ENSZ úgynevezett "Hold-egyezményén" (1979) keresztül, mintaként használva vagy az Antarktisz, vagy a tengerfenék esetében alkalmazott nemzetközi jogi megoldásokat.

Sajnos arról még sehol sem tárgyaltak komolyan, hogy honnan lehetne előteremteni egy ilyen óriási tudományos projekt költségeit. Szerintem - paradox módon - csak akkor remélhető financiális támogatás, ha nagy lendülettel beindul a Hold "betelepülése" ipari és egyéb létesítményekkel. E folyamat "melléktermékeként" a Saha kráterben vagy máshol megszülethet a Hold-obszervatórium is, de éppen ez veszélyeztetné a legjobban a zavartalan működését! A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia tagjai jelenleg tanulmányt készítenek a Hold túlsó oldalára telepítendő obszervatórium kivitelezhetőségéről.
 

Előző fejezet - Tartalomjegyzék - Következő fejezet



SETI - Földönkívüli Intelligens Élet Kutatás
tudományos módszerekkel

Frissítve: 2000-10-05 Távkapcsolat Co.