972 A SZÁLASI-ÉRA
lálható Berend háború utáni tárgyalásának dossziéiban. Fővárosi Bíróság, Bp., NB. 2600/1946,42-81.0.
131. Szalait, a nyilas párt régi tagját a zsidó vezetőség megnyerte a háború vége felé. Számos értékes szolgálatot tett a zsidóknak, ideértve alighanem a gettó megmentését. A háború után vádat emeltek ellene háborús bűnök elkövetése címén, de a budapesti Népbíróság, Nb. XVII.255/1945. sz. alatt, 1945 októberében felmentette. A zsidó közösség vezetői is a védelmére keltek, elismerve segítségnyújtását a budapesti gettó fennállása idején. A bírósági ítélet és több idevágó dokumentum a szerző birtokában. Szalai 1994-ben, Los Angelesben hunyt el, ahol a háború után Paul Sterling néven élt.
13 2. A különféle budai razziák során letartóztatott zsidókat általában a Kapás utca 46. sz. alatti nyilas házba vagy a Pálffy téri Radetzky-fegyverraktárba vitték. Á velük való bánásmód nem különbözött attól, amiben a zsidók a pesti nyilas házakban részesültek. A Kapás utcában halálra kínzottak között volt Steinhardt Géza neves komikus és Elek Béla, a svéd követség alkalmazottja, aki több száz zsidót mentett ki a hegyeshalmi halálmenetekből.
133. További részleteket tár fel a Maros utcai kórházban elkövetett nyilas öldöklésről Tamás Lászlóné, született Barrő Jolán 1947. december 21 -i vallomása, amelyet két nyilas gyanúsított, Czigány Ferenc és Szabó Jenő büntetőpere során tett meg. A vallomás kitér egy Pokornyik nevű nyilas feltehető bűnösségére is. A vallomás egyik másolata a szerző birtokában.
134. A Városmajor utcai Biró Dániel Szanatórium, az ortodox hitközség Alma utcai szanatóriuma és több más budapesti helyszín zsidó betegeinek legyilkolására nézve lásd a Náci és Nyilas Rémtettek Kivizsgálására Alakult Bizottság által, röviddel a felszabadulás után gyűjtött, nagyszámú személyes beszámolót. A Magyarországi Deportáltak Országos Szövetsége is igen sok hasonló beszámolót gyűjtött össze. Mindezek megtalálhatók a MOL, 13. tekercsén. Balog Ödön nyilatkozata, amelyet 1946. február 23-án tett a nyilas Fehérhegyi József büntetőperével kapcsolatban (Fehérhegyit három tömeggyilkosságban való részvétellel vádolták), a szerző birtokában.
135. A nyilasok és a náci elemek által Magyarországon a Szálasi-érában elkövetett bűnökről részletesebben lásd 'Lévai, A pesti gettó, i. m., 102-105., 112—113., 117-121. és 129. o.j Lévai, Zsidósors Magyarországon, 384-399. o.
136. A teljes szöveget lásd Lévai, Apesti gettó, i. m., 117-199. o.
137. Uo., 133-134. o.
138. A Budapesten harcoló német és magyar erők felsorolását lásd C. A. Macart-ney, 2:463. o. A Budapestért folyó csata leírását lásd uo., 465-470. o.
139. Részletesebben a gettó felszabadításáról lásd Lévai, A pesti gettó, i. m., 123-125., 132-135. o.; Lévai, Zsidósors Magyarországon, 394-399. o. Lásd még Bramer Frigyes: „A budapesti gettó utolsó két hete." In: Évkönyv 1975/76. Szerk.: Scheiber Sándor. Magyar Izraeliták Országos Képviselete, Bp., 1976, 9-17. o.
140. A belügyminisztérium 1945. január 25-i szervezeti felépítését a MOL 135. tekercse tartalmazza.
OC DQ
a külföldi zsidók helyzete magyarországon
Külföldi állampolgárságú zsidók Magyarországon a német megszállás előtt
MAGYARORSZÁGON az 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállásig az országban élő külföldi állampolgárságú zsidók - lettek légyen menekültek, látogatók vagy letelepedettek - egyeden tragikus kivételtől eltekintve folyamatosan élvezték azt a védelmet, amelyet a magyar állam hatékonyan, bár gyakorta kelledenül nyújtott számukra, és élvezték a magyarországi zsidó közösség gondoskodását is. A külföldi zsidók egy része sikeresen bekapcsolódott az ország gazdasági életébe és a zsidó közösség társadalmi és hitéletébe.
A kivétel az „idegen" zsidók ellen 1941 nyarán foganatosított akció volt. Németbarát politikusok és katonatisztek indítványára a Bárdossy-kormány jóváhagyta a „lengyel és orosz zsidók", valamint a bizonytalan állampolgárságnak Kelet-Galíciába való kitelepítését. Az érintettek begyűjtésének és kitelepítésének végrehajtásával a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságot (KEOKH) bízták meg. E kampány eredményeként 16-18 000 „idegen" zsidót deportáltak Galícia akkor magyar megszállás alatt álló területeire. Akadt az áldozatok között számos magyar zsidó is, akik vagy útjukban álltak a helyi hatóságoknak, vagy nem tudták mindjárt igazolni állampolgárságukat. 1941 augusztusának végén Kame-nyec-Podolszkij közelében a deportáltak nagy részét lemészárolták: ez volt az első öt számjegyű tömeggyilkosság a végleges megoldás náci programjának keretében (lásd a 6. fejezetet).
A német megszállás időpontjában Magyarországon tartózkodott külföldi zsidók számát különböző források 15 000 és 35 000 közé teszik1 -legnagyobb részük a Harmadik Birodalomból, Lengyelországból és Szlovákiából menekült. Közülük egyeseknek sikerült hamis papírokhoz jutniuk és így „árjákként" élni Magyarországon; mások hivatalos tartózkodási engedélyt kaptak, ismét másokat a budapesti Palesztina Hivatal erőfeszí
974 A KÜLFÖLDI ZSIDÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON
tései jóvoltából Palesztinába tartó átutazónak minősítettek.2 Tekintélyes számú menekültet táborokba internáltak, ahol a magyarországi zsidó jóléti szervezetek gondoskodtak róluk.
A menekülteken kívül látogatóként és állandó lakosként is tartózkodott Magyarországon néhány száz külföldi zsidó a német megszállás idején. 1944 nyarán és őszén több semleges állam, mindenekelőtt Svédország és Svájc néhány ezer budapesti zsidót helyezett védelme alá, illetve fogadott állampolgárává (lásd a 31. fejezetet).
A zsidóellenes intézkedések és a külföldi állampolgárságú zsidók
A röviddel a német megszállás után bevezetett drákói zsidóellenes intézkedések a külföldi zsidókkal szembeni bánásmódot illetően dilemma elé állították a német és magyar hatóságokat. Elsősorban az okozott gondot, hogy mi történjék az ellenséges és a semleges országok zsidó állampolgáraival. A hatóságok tartottak attól, hogy amennyiben a gettóba gyűjtésről és deportálásról szóló rendelkezéseket ezekre a zsidókra is kiterjesztenék, ez az ellenséges országok részéről megtorláshoz, a semleges országokkal való viszonyban pedig súlyos politikai bonyodalmaihoz vezetne. A probléma megoldását a németek kezdeményezték, rábírván a magyarokat a Harmadik Birodalomban követett eljárás átvételére. E szerint az ellenséges és a semleges országoknak tudomásukra kell hozni, hogy ha meghatározott időn belül nem telepítik haza zsidó állampolgáraikat, úgy azokat külön táborokba internálják.
A Harmadik Birodalom és a hatalmi övezetébe tartozó országok (Szerbia, Görögország, Norvégia^ Dánia, Hollandia, Belgium, a Cseh-Morva Protektorátus, a balti államok és a lengyelországi Főkormányzó-ság) zsidó állampolgárait a belföldi zsidókkal szembeni intézkedések hatálya alá vonták. A tengelybarát államok (így Horvátország, Szlovákia, Románia, Olaszország, Bulgária és Franciaország) zsidó állampolgárainak helyzete országonként különbözött (lásd a továbbiakban) .
1944 áprilisának elején, amikor végleges megoldás foganatosítására került sor, a külföldi zsidókkal szembeni bánásmód kérdése akuttá vált. Eberhard von Thadden, a német külügyminisztérium Inland II. osztályának zsidóügyi szakértője különösen aggódott a gettóba gyűjtésnek és deportálásnak az ellenséges és semleges országok zsidóira való kiterjesztése esetén várható politikai és gazdasági következmények miatt. Hogy segítse Veesenmayert a probléma megoldásában, felajánlotta, hogy munkatársát, Adolf Hezingert3, valamint von Sauckent, a külügyminisztérium személyzeti osztályának tisztviselőjét 6-8 hétre Budapestre küldi.4
A fenti szöveg egy
háromoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai
adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest,
2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldal
környezetét mutatja. Ha tehát a file nevében azt látja, hogy Braham22.htm,
akkor ez a szövegdarab a 21-22-23. oldal anyagát tartalmazza! A további oldalak megtekintéséhez csak ezt a
számot kell módosítania! Tehát, ha a számot Braham25-re javítja, akkor a
következő három oldalt látja majd.
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! A pdf file nem három, csak egy oldalt tartalmaz.
Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!
https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham973.pdf
Az egész kiadványt lásd: