MENTÉS ÉS ELJLENÁLLÁS 1035

gyar erők készek „átállni a szövetségesek oldalára, feltéve, hogy az oroszokat nem engedik magyar területre lépni"61.

Miután megkapta fontos megbízását, amelyet az SS állítólag az „emberéleteket áruért" ajánlatával igyekezett álcázni, Grosz bemutatta Bran-dot Klagesnak. Azt mondta neki, hogy Brand (aki közveden összekötője volt a Vaadához) „a Mentőbizottság legfontosabb embere"62. Feltehetően azért nyilatkozott így, mert nem tudta, hogy a Mentőbizottság tagjai - mint Biss állítja - „egyhangúan kijelentették, hogy Brand nem az az ember, akinek esélye van sikerrel végrehajtani egy ilyen nehéz feladatot"63, de az is lehet, hogy azért, mert úgy gondolta, hogy Brandot tudja legegyszerűbben saját, gondosan titkolt személyes céljára felhasználni: arra, hogy megszökjön valamelyik szabad vagy semleges országba. (A felesége már Isztambulban volt.64)

Végül, meg nem erősített szóbeli közlés szerint, Brandot tulajdonképpen Kasztner jelölte a feladatra, aki személyes okokból félre akarta őt állítani.

Bármi volt is az ok, a megbízást Brand kapta. Miután az SS Brand személye mellett döntött, biztos akart lenni abban, hogy terveiről sem az Abwehr, sem a magyarok nem szereznek tudomást. Május 10-én őrizetbe vették Kasztnert, és kikérdezték a magyar vezérkarral, kiváltképp Gar-zoly József alezredessel való kapcsolatairól.65 Másnap letartóztatták azokat az Abwehr-ügynököket is, akikkel a Vaada általában dolgozott: köztük dr. Schmidtet, Winningert és Rudi Scholzot. Kasztnert két nap múlva kiengedték, egyik-másik Abwehr-ügynököt pedig beépítették az SS hírszerző hálózatába.66

Branddal folytatott tárgyalásain Eichmann soha semmiféle célzást nem tett Grosz küldetésére. Az „emberéleteket áruéit" tervben (lásd a továbbiakban) vázolt elképzelések szerint a zsidók nem maradhattak Magyarországon, mert Eichmann megígérte Endrének és társainak, hogy segít az országot zsidómentessé (judenrein) tenni. Az egymillió zsidót Németországon keresztül szállították volna ki, meghatározott áruk átvétele ellenében. Kasztner szerint a következő tételekről volt szó: 200 tonna tea, 800 tonna kávé, 2 millió doboz szappan, meg nem határozott mennyiségű volfrám és egyéb katonai célú nyersanyag, valamint 10 000 teherautó. Az utóbbiakkal kapcsolatban a németek ígéretet tettek, hogy a teherautókat polgári célra vagy pedig kizárólag a keleti fronton fogják felhasználni.67 A megállapodási javaslat kikötötte továbbá, hogy a szövetségesek pozitív válaszának megérkezése után rövid időn belül szabadon engednek 100 000 zsidót, és felrobbantják az auschwitzi gázkamrákat. A zsidók Németországból bármely, a szövetségesek ellenőrizte országba távozhattak volna, kivéve Palesztinát, ugyanis a nácik ígéretet tettek Amin

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1035.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/