MENTÉS ÉS ELLENÁIJLÁS 1079

monstrációi szórványosak, helyi jellegűek és kiábrándítóan hatástalanok voltak. A kormány pillanatnyi külpolitikai érdekeitől függően alkalmanként magának Kállaynak a beleegyezésével - már-már az ő kifejezett kérésére - szervezték ezeket a megmozdulásokat.202

A németek természetesen tudatában voltak a magyar ellenzéki erők tehetetlenségének, s ez bátorítást adott nekik az ország megszállásához. A sok háború utáni „hős" és „ellenálló" szóvirágai nem változtatnak azon a tényen, hogy a németek sehol semmilyen ellenállásba nem ütköztek az ország megszállása során. Mint Kádár Gyula, a Magyar Katonai Hírszerző Szolgálat egykori parancsnoka megállapítja: „Ha annyi »ellenálló« lett volna [Magyarországon] 1944. március 19-e előtt, mint 1945 májusában és később, Hitler nem kockáztatta volna meg az ország megszállását, mert tartott volna attól, hogy megbénul a termelés, a szállítás, és fegyveres harc bontakozik ki. "203

Komolyabb, de alig valamivel eredményesebb erőfeszítések történtek az ellenállási mozgalom megszervezésére a megszállás után. 1944 májusában az akkor illegalitásban lévő Független Kisgazda, Szociáldemokrata és Nemzeti Parasztpárt204 képviselői, valamint a különféle náciellenes legitimista, konzervatív és diákcsoportok küldöttei megalakították a Magyar Frontot. A Kommunista Párt, amely az év folyamán több szervezeti változáson ment keresztül,205 állítólag csak azután nyert bebocsátást, miután biztosította a Front vezetőit, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endrét arról, hogy küldöttei nem szovjet megbízást teljesítenek, és hogy Moszkva nem szándékszik bolsevizálni Magyarországot.206

A Magyar Front, élén a kisgazdapárti Tildy Zoltánnal, a nemzeti egység elvén alapuló antifasiszta programot fogadott el. Kapcsolatot tartott fenn és sűrűn egyeztette lépéseit az ifj. Horthy Miklós vezette, ún. Kiugrási Irodával. A kormányzó jóváhagyásával működő Kiugrási Iroda központi szerepet töltött be a háborúból való kiválás előkészületeiben. Szorosan együttműködött az irodával és a Magyar Fronttal Szentiványi Domokos és Soós Géza, Teleki Pál egykori bizalmi embere a külügyminisztériumban, akik a Magyar Függetlenségi Mozgalom nevű csoportosulás vezetői voltak.207

A Magyar Függetlenségi Mozgalmat 1944 márciusában szervezték meg az ún. Teleki-csoport, egy 1942-ben létrejött csekély hatású szervezet aktivistái. Vezetősége Szentiványin és Soóson kívül Köves Andrásból és Szent-Miklósy Istvánból állt.208

A Magyar Front alapjában véve jelentéktelen működést fejtett ki. Számos memorandumot készített és juttatott el a kormányzóhoz, azzal a javaslattal, tegyen határozott lépéseket az átállás irányában.209 1944 szeptemberének elején a Kommunista Párt vezetősége hasonló meggondolás

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1079.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/