A KERESZTÉNY EGYHÁZAK ÁL! ÁS PONTJA ÉS LÉPÉSEI 1128

dó faj jelképe, s így ellentmondás lenne, ha keresztények viselnék. Sztójay egyvalamiben engedett. Április 5-én, azon a napon, amelytől a magyarországi zsidók viselni kezdték a sárga csillagot, Sztójay tudatta a bíborossal, hogy a zsidó származású papok, szerzetes nővérek és az egyház világi tisztségviselői felmentést kaptak a zsidóellenes intézkedések hatálya alól.;6

Április 13-án a bíboros ismét találkozott Sztójayval, hogy ismertesse vele a katolikus egyház álláspontját. Az eredmény csupán az intelem volt, hogy az egyház jobban tenné, ha energiáját a kommunizmus elleni küzdelemre összpontosítaná, A kárpátaljai és észak-magyarországi zsidók g;ettósítása, április 16-a után egy héttel Serédi bíboros, a zsidókkal szembeni kegyetlenkedésekről tudomást szerezvén, püspöktársai nevében emlékiratot nyújtott be a miniszterelnöknek, amelyben tiltakozott az emberi jogok megsértése ellen. Ismételten szót emelt az áttértek érdekében, felhozván, hogy őket külön kell választani a zsidóktól, hiszen áttérésükkel már Ők maguk is elkülönültek. A katolikus egyház álláspontját az alábbiakban összegezte:

% ;- * keresztények mentesüljenek a zsidók ellen életbe léptetett intézkedések alól;

- az áttértek vonassanak ki a Zsidó Tanács illetékessége alól;

- a kikeresztelkedettek mentesüljenek a Dávid-csillag viselése alól;

- a zsidótörvények hatálya alá eső papok kapjanak módot nem zsidó háztartási alkalmazottak tartására;

- a kormányzat vegye tekintetbe, hogy a zsidó javak kisajátítása gyakran érint már nem zsidó gyerekeket.17

A bíboros nem fejezte ki rosszallását a zsidók elhurcolása közben esett jogtalanságok és embertelenségek miatt, nem ítélte el gettóba zárásukat és kifosztásukat, és nem jelezte előre a zsidóellenes intézkedések lehetséges következményeit. Mindez vitathatatlanul bátorítást adott Sztójaynak és a kormány többi tagjának, hogy zsidóellenes elgondolásaik szerint cselekedjenek. Május 3-i válaszában a miniszterelnök, aki hálás volt azért, hogy e súlyos kérdésekről nem esett szó, biztosította a hercegprímást, hogy a kormányzat már mentesítette a zsidó származású papokat, és biztosította Serédit árról, hogy mindent megtesznek azoknak a keresztényeknek a gazdasági érdekeiért, akiknek szülei a zsidótörvények hatálya alá esnek. Ami a sárga megkülönböztető jel viselését illeti, Sztójay hangsúlyozta, hogy az nem a zsidó vallás szimbolizálását célozza meg, hanem „a zsidó fajnak közigazgatási szempontból szükséges megjelölésére szolgáló alkalmas eszköz". Hozzátette, hogy a kormánynak nincs kifogása az ellen, ha az áttértek keresztet is viselnek a csillag mellett.18

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1128.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/