A KERESZTÉNY EGYHÁZAK ÁL! ÁS PONTJA ÉS LÉPÉSEI 1141

rinczy Szabolcs is, Antal ugyanazokat ígérte az áttértekkel való különleges bánásmódról és a zsidókkal való enyhébb elbánásról. Az egyházi vezetők beérték ezzel, minden ok nélkül attól félve, hogy a kormánnyal való nyílt szakítás hatalomra segítheti a nyilasokat, ami nemcsak az egyházakra és az országra nézve lett volna végzetes, hanem a budapesti zsidókra is. A megállapodás formulája ugyanaz volt, mint a bíborossal. Július 12-én a protestáns egyházak lelkipásztorai utasítást kaptak, hogy a következő vasárnapi istentiszteleten olvassák fel gyülekezetüknek a következő szöveget:

A Magyarországi Református és a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökei tájékoztatni kívánják a gyülekezeteket arról, hogy mindkét evangéliumi egyház vezetősége a zsidókérdés kapcsán, különösen a megkeresztelkedett zsidók érdekében, ismételten eljárt az illetékes kormányzati tényezőknél, és ez irányú fáradozásait tovább is folytatja.51

Az egyházi vezetők erőfeszítései hoztak bizonyos pozitív eredményeket. Kivételezettséget sikerült elérniük a zsidó származású egyházi tisztségviselőkre, nemkülönben a vegyes házasságban élő személyekre nézve. Enyhébb bánásmódot küzdöttek ki az áttérteknek; az ő érdekeik védelmére július 14-én külön tanács alakult: a Magyarországi Keresztény Zsidók Szövetsége (lásd a 14. fejezetet). Ezzel párhuzamosan kampány indult az 1941. augusztus 1-je előtt áttértek lajstromba vételére.52 Ez a lépés, valamint az, hogy kiszivárgott a Sztójay által a bíborosnak tett ígéret - e szerint az áttértek felmentést kapnak, ha a deportálások folytatódnak —, sok zsidót késztetett áttérésre, ami az ortodox zsidókat éppúgy kétségbe ejtette, mint a nyilasokat.

Az egyházi vezetőknek vitathatatlanul részük Volt abban is, hogy a kormányzó elhatározta a deportálások leállítását. Mindazonáltal a tkokban - igaz, jó szándékkal - folytatott tárgyalások és a papságnak a keresztény tömegeknek adandó félreérthetetlen útmutatás elmulasztása elősegítette annak a légkörnek a kialakulását, amelyben akadály nélkül végrehajthatóvá vált a végleges megoldás.

Egyes püspökök álláspontja és lépései

Az egyházmegyékben a legtöbb püspök saját hatáskörén belül tevékenykedett azért, hogy a helyi hatóságok enyhítsenek a zsidók helyzetén. Nemegyszer a magyar kormány központi vezetését is ryiegkerestékj egy vagy két kivétellel csak magánemberként.

A zsidók és különösen az áttértek érdekében fáradhatatlanul fellépők között ott volt Apor Vilmos báró győri püspök, és Czapik Gyula egri érsek. Apor püspök annyira elszánt volt, hogy Jaross már internálásával is

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1141.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/