1148 A KERESZTÉNY EGYHÁZAK ÁLLÁSPONTJA ÉS LÉPÉSEI

közy Gyula lelkész irányítása alatt, a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventjének védnökségével. A bizottság vezetésére Éliás József református lelkész kapott megbízást, aki maga is zsidó származású volt. Közeli munkatársai közé tartoztak dr. Kádár Imre, a bizottság titkára, Hajós Emil diakónus, valamint Dobos Károly lelkész, dr. Benkő Ferenc, Borbás Andor és seregnyi önkéntes, akik erejüket szociális és jótékony munkára, valamint az áttértek lelki szükségleteinek kielégítésére fordították. 1944 májusában az evangélikus egyház is csatlakozott a bizottsághoz; Raffay püspök ekkor nevezte ki Sztehló Gábor lelkészt az evangélikus egyház képviselőjévé a munkaszolgálatosok és az áttértek gyermekeiről való gondoskodásban. A megszállásig a bizottság különös figyelemmel volta zsidóellenes törvények által érintett áttértek, köztük a munkaszolgálaton lévők testi és szellemi szükségleteire. Segítette továbbá a zsidó és nem zsidó menekülteket részint azzal, hogy támogatta a csörgői, garanyi és ricsei, valamint Budapesten a Magdolna, a Páva és a Szabolcs utcai táborokban őrizet alatt állókat, részint azzal, hogy kapcsolatban állt a külföldieket ellenőrző rendőrhatósággal, a KEOKH-kal.

A megszállás után a bizottság együttműködött a különböző protestáns egyházak képviselőivel, általában a zsidók és különös tekintettel az áttértek sorsának enyhítéséért. Működésének vége felé szorosan együtt dolgozott a Szent Kereszt Egyesülettel és a Zsidó Tanáccsal.72

Ennek ellenére, abbeli igyekezetében, hogy minél jobban megóvhassa az áttérteket és a zsidó származású keresztényeket, a Jó Pásztor Bizottság vezetősége mindenekelőtt ki akarta vonni az áttérteket a Zsidó Tanács fennhatósága alól. A vezetőség május 7-én tárgyalt erről, és határozatairól összefoglalót küldött a református egyház elnökségének.73 A Sztójay-korszakban a bizottság lehetőségeket teremtett a - valóságos vagy pusztán formális - áttérésekre, és terjesztette a semleges államok által kibocsátott menleveleket. Éliás közreműködött a Magyarországi Keresztény Zsidók Szövetségének létrehozásában is.74

A bizottság munkája a nyilasuralom alatt különösen fontossá vált, 32 gyermekotthonban közel 1500 gyereknek nyújtott védelmet.75 Érmek megalapozását két évvel korábban kezdték, amikor a bizottság protestáns árvaházat állított fel Noszvajon, Eger közelében, zsidó és nem zsidó (javarészt szlovák) menekült gyerekek oltalmazására. Nem sokkal a puccs előtt Éliás és Sztéhló lelkészek rávették a nyilasok egyik jogi tanácsadóját, Kiss Gézát, valamint Orosz Mihályt, akit Baky László az egyházak ellen folytatandó „kulturális küzdelem" vezetőjévé jelölt ki, hogy segítsenek megvédeni a gyermekotthonokat a nyilas bandák önkényes támadásaival szemben. A gyermekek élelmezéséről, elszállásolásáról és biztonságáról a Nemzetközi Vöröskereszt közbenjárásával sikerült gondoskodni; létre is

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1148.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/