1272 FELSZABADULÁS, JÓVÁTÉTEL, MEGTORLÁS

Omelka Ferenc újságíró, a nyilas Számonkérő Szék volt vezetője ellen. Antalt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de tizenöt év után amnesztiában részesült. Fiala büntetése életfogytig tartó szabadságvesztés volt, de 1956-ban megszökött és nyugatra menekült. Bascht, Kassai (Schallmayer)-t, Kolosváry-Borcsát és Kovarczot kivégezték. Hóman a börtönben halt meg, életfogytig tartó büntetését töltve, Hindyt, Hubayt és Omelkát 1946 tavaszán kivégezték.93

Néhány háborús főbűnöst - köztük Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagyot, Grassy József vezérőrnagyot és Zöldi Márton századost -bűnösnek találták az újvidéki vérengzésekben. 1946. január 12-én halálra ítélték őket, de Szombathelyi Ferenc vezérezredessel, a honvédvezérkar korábbi főnökével együtt valamennyiüket kiadták Jugoszláviának. Itt újra bíróság elé kerültek, és kivégezték őket (lásd a továbbiakban).

Népbíróságok működtek a legtöbb megyeszékhelyen is, hogy döntsenek azokról, akik részt vettek a vidéki zsidóüldözés megtervezésében és végrehajtásában. A vádlottak padjára a legfelsőbb megyei és helyi hivatalnokok (főispánok, alispánok, polgármesterek) kerültek, valamint azok a rendőr- és csendőrtisztek, akik közvetlenül részt vettek a zsidók gettó-sításában és deportálásában.94 Népbíróság elé került néhány zsidó is, akiket Magyarországon vagy a táborokban elkövetett kollaborációval vádoltak.95

A népbíróságok több éven át folytatták működésüket, s egyre kisebb jelentőségű ügyekben ítélkeztek. 1948. március 1-jéig 39 514 személy ellen indult büntetőeljárás, és 31 472 ügyet tárgyaltak. Ebből 5954-ben megszüntették az eljárást, és 9245 esetben felmentő ítéletet hoztak. A 16 273 elmarasztaló ítéletből 8041 egy évnél rövidebb idejű börtönbüntetést szabott ki, 6110 pedig egy és öt esztendő közötti tartalmút. 41 személyt ítéltek életfogytiglani kényszermunkára. Összesen 322 embert ítéltek halálra, 146 ítéletet hajtottak végre, a többit életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatták.96

A magyarországi népbíróságok sok háborús bűnpert a vádlott távollétében voltak kénytelenek lefolytatni. 1945 késő tavaszán a visszavonuló náci és nyilas erőkkel olyan magyarok ezrei is elmenekültek, akiket háborús és emberiségellenes bűnökkel vádoltak. Legtöbbjük a megszállt Ausztria és Németország nyugati zónáiban talált menedéket, ahol később le is telepedett. Mások a nyugati világ más országaiba emigráltak, így Ausztráliába, Kanadába, az Egyesült Államokba. A magyar igazságügyi minisztérium 1947-ben listákat állított össze a vádlottakról, és kiadatásukat kérte azoktól az államoktól, amelyekben lakhelyüket gyanította.97 A minisztérium kérései azonban hiábavalók maradtak elsősorban azért,

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1272.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/