HARMINCHARMADIK FEJEZET

oj ' ao

MAGYARORSZÁGI

REAGÁLÁSOK A HOLOCAUSTRA

Az első békeévek

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ utáni néhány évben több tényező is befolyásolta a Holocaustra vonatkozó magyarországi reakciókat. A következő főbb tényezőkre gondolhatunk: a háborús bűnösök bírósági tárgyalásain elhangzott tényfeltárásokra, a túlélők és a náciellenes magyarok beszámolóira, az antiszemitizmus újraéledésére, a felelősségről folytatott vitákra és a szovjet megszállás egymással ellentétes értékeléseire.

A magyar zsidóság és ezen belül az egyes magyarországi zsidó közösségek 1938-45 között bekövetkezett tragédiájára fény derült a nürnbergi perekben, illetve a háborús bűnösök ellen Magyarországon és az utódállamokban (Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában) 1945-48 között lefolytatott, nagyszámú bírósági tárgyaláson (lásd a 32. fejezetet). Főként e tárgyalások jóvoltából értesülhettek a magyar tömegek a végleges megoldás részleteiről, illetve a quisüng-kormányok részvételéről ennek végrehajtásában. A perek feltárták a Sztójay- és a Szálasi-kormány felelősségét, a helyi, a járási és a megyei közigazgatás részvételét, illetve azt, hogy milyen készségesen segítette a magyar közhivatalnoki kar, a rendőrség és a csendőrség az SS-t. A tárgyalásokat igen sokan kísérték figyelemmel mind a tárgyalóteremben, mind pedig a sajtóban.1

Formálta a Holocaustról kialakított álláspontokat az a viszonylag nagyszámú szépirodalmi, memoár- és történeti kiadvány is, amely a náci korszak különböző mozzanataival foglalkozott.

A korszak irodalmi termése túlnyomórészt memoárszerű, vértanúsággal áthatott. A legtöbb beszámoló a szerzőnek a gettóban, a koncentrációs táborban vagy a munkaszolgálatban szerzett élményeit részletezte.2 A személyes elbeszéléseket egy-egy zsidó közösség tragédiájának ismerte

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham1295.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/