A PUSZTULÁS ELŐJÁTÉKA 15

„árulók" vélt vagy valódi akciói ellen indított, a munkásosztály érdekeire hivatkozó terrorhadjárat csak súlyosbította az országot 1919 júliusában amúgy is fojtogató zűrzavart és feszültséget. Miután a román hadsereg, részben a nyugati szövetségesekkérésére, offenzívát indított, egyszeriben összeomlott a Kun-rezsim, mely addigra elvesztette a nemzet bizalmát és az ipari munkásság legmilitánsabb aktivistáinak támogatását is. Kun és legközvetlenebb hívei Ausztriába menekültek augusztus l-jén. Augusztus 2-án Peidl Gyula és Garami Ernő, az a két szocialista vezető, aki március 21-én elhatárolta magát a kommunista pártegyesítéstől, új kormányt alakított, amelyet négy nappal később a hagyományos uralkodó elit szorított ki a hatalomból a Budapestre bevonuló románok közrejátszásával. Fried-rich István új kormánya 1919. november 24-ig maradt hatalomban.36 Ekkor az ellenforradalmi erők vették át a hatalmat.

A kommunista uralom rövid, de kíméletlen korszaka keserű emlékeket hagyott a magyarországi zsidóságban. A zsidók túlnyomó többsége ellenezte a proletárdiktatúrát, és talán még a lakosság többi részénél is többet szenvedett (kétszeresen is zaklatták őket mint középosztálybelieket és mint vallásos elemeket), a közvélemény mégis hajlamos volt arra, hogy az elvetélt diktatúráért a zsidóság egészét hibáztassa. Ez az álláspont bizonyos fokig azzal is összefüggött, hogy Kim kormányában és hivatali gépezetében több zsidó kommunista is részt vett és látványos szerepet játszott,37 de elsősorban mégiscsak a status quo ante helyreállításában érdekelt ellenforradalmi klerikális-nacionalista erők antiszemita propagandájának és zsidóellenes akcióinak volt a következménye.

Ezek az erők nemcsak arról nem vettek tudomást, hogy milyen veszteségeket szenvedett el a magyar zsidóság a kommunistáktól, hanem arról sem, hogy éppen a zsidó vezetők intették elsők között a nemzetet a bolsevizmus veszélyeire. Kiemelkedett közülük Vázsonyi Vilmos, a korábbi igazságügy-miniszter, valamint Fábián Béla, egykori alsóházi képviselő, aki Kunhoz hasonlóan az orosz hadifogolytáborokat is megjárta.38

Ellenforradalom és fehérterror

Augusztus 6-án összeomlott Peidl Gyula szociáldemokrata szakszervezeti kormánya, és az országot elöntötte egy olyan terrorhullám, melynek mérete és hevessége jóval meghaladta a „vörösterrorét", amelynek mintegy a megtorlásául szánták.39 Az ellenforradalom fegyveres erői a magyarországi jobboldal két ágának vezetése alatt állottak, főhadiszállásaik Bécsben, illetve Szegeden működtek.

A bécsi csoport feje Bethlen István gróf volt, ez a ravasz politikus és erdélyi nagybirtokos, aki majd politikai szerepet játszik a Horthy-korszak

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham15.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/