A BÁRDI )SSY-KORSZAK 199

A második világháború kitörésével drámaian megnőtt a KEOKH feladatköre és felelőssége a menekültek tömeges beözönlése miatt. Amikor Magyarország is belépett a háborúba, majd Magyarországtól északkeletre jelentős ukrán területek kerültek magyar katonai közigazgatás alá, terv készült, hogy a hontalan zsidókat az újonnan „felszabadított" területekre telepítsék ki. Az ötlet Martmidesz Ödöntől, a KEOKH egyik főnyomozójától és dr. Kiss Árpád rendőrtanácsostól származott.27 Mindketten megrögzött antiszemiták voltak, akikről mindenki tudta, hogy elégedetlenek Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel, amiért túlságosan jóindulatú a zsidók, kivált a zsidó menekültek iránt.28 Elkeserítette őket, hogy a miniszter „zsidóbarátságával" tüntető hálátlanságot tanúsít a Harmadik Birodalom iránt, ahelyett hogy nagyra becsülné azt a segítséget, amelyet 1938-41 között a területi revízió eredményes végrehajtásában nyújtott Magyarországnak.29 Martinidesz és Kiss tervezetüket Kozma Miklósnak nyújtották be, ald 1935. március 4-től 1937. február 3-ig Gömbös, majd Darányi kormányában töltött be belügyminiszteri tisztséget, és aki Horthy bizalmasaként akkor Kárpátalja kormányzói biztosa volt.

A yyhontalan" zsidók összefogdosása és deportálása. A két szerző a „lengyel és orosz zsidók" kiűzésének elgondolását azzal indokolta, hogy a magyarországi zsidóellenes intézkedések következtében a hontalan zsidók nem tudnak elhelyezkedni, viszont Galíciában új életet kezdhetnének. Kozmát valósággal lázba hozta az ötlet, és haladéktalanul tájékoztatta róla Werth Henrik vezérkari főnököt, valamint Bartha Károly honvédelmi minisztert. A két németbarát katona osztotta Kozma lelkesedését. Werth előterjesztéssel fordult Horthyhoz, s a kormányzó, valamint Bárdossy azonnal egyetértett a tervvel. Bárdossy június végére minisztertanácsi ülést hívott össze e tárgyban, amelyre a vezérkartól Werthet és László Dezsőt, továbbá Kozmát hívta meg. A minisztertanács úgy határozott, hogy „minden kétes állampolgárságú egyént ki kell utasítani Kárpátaljáról, és át kell adni őket a kelet-galíciai német hatóságoknak"30. Kozmát bízták meg a terv végrehajtásával, bár az túlmutatott Kárpátalja határain. A lebonyolítás technikai részleteit a csendőrség részéről Kricsfalussy-Hrabár Endre alezredes és Ághy őrnagy, valamint a kárpátaljai határrendőrség főnöke, Meskó Arisztid dolgozta ki. A vezérkarnál szolgáló Sáska Elemér ezredes állítólag egyeztette a terveket a Gestapóval.31

A kabinetben állítólag egyvalaki ellenezte a tervet: Keresztes-Fischer, s ő tiltakozott is ellene. De véleményét nem vették figyelembe. A minisztertanács tagjaira meggyőzően hatott az az érv, hogy a zsidókat csupán azért teszik át Galíciába, mert ott munkát és megélhetést találnak, de nem

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham199.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/