202 A BÁRDC >SSY-KORSZAK

eltávolították, illetőleg azok az orosz csapatokkal elmentek, így a zsidóság elhelyezése s az új élet elindítása nagyobb nehézségekbe nem ütközik. A zsidóság érdekét szolgálja az, ha az itteni pozícióinak mielőbbi felszámolásával a vármegye területén lévő bizonytalan helyzetét likvidálja, s hatósági támogatással új életet kezd Galícia földjén.

Amikor a formalitásokkal végezitek, a KEOKH hozzálátott, hogy begyűjtse a jobbára lengyel születésű vagy származású, hontalan zsidókat. Ámde ezek között a hontalanok között szép számban voltak magyar zsidók is, akik a szükséges igazolások híján nem tudták magyar állampolgárságukat bizonyítani. Jó néhány magyar állampolgárságú zsidót egyszerűen csak azért tartóztattak le, mert szálka volt a helyi hatóság szemében, így például a putnoki zsidókat, noha valamennyien magyar születésűek voltak, állítólag megpróbálták deportálni.35

A Budapesten lefogott „idegen" zsidókat részben a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógába vitték, részben a Magdolna, Páva és Szabolcs utcai gyűjtőhelyekre. Rendszerint éjjel fogták le őket, alig pár órával azután, hogy közölték velük a deportálási határozatot. Csak azokkal a nőkkel tettek kivételt, akik terhességük kilencedik hónapjában voltak, továbbá a súlyos betegekkel és a 70 évesnél idősebb férfiakkal, illetve nőkkel.

Kárpátalján jártak el a legnagyobb kíméledenséggel, zsidó közösségek egész sorát úgy távolították el, hogy egyetlen ember nem maradt belőlük. A rendelkezés értelmében mindenkiháromnapi élelmet vihetett magával, de ennek beszerzésére nem adtak módot, áz emberek csak azt tudták hamarjában összeszedni, amit éppen odahaza találtak. Alig lakoltatták ki őket, a helyi keresztények feltörték és kifosztották az elhagyott lakásokat.36

A lefogott zsidók nyugtalanságát azzal a KEOKH-mesével próbálták lecsillapítani, hogy közölték velük: Lengyelországba küldik őket, és ott megkapják azoknak a hitsorsosaiknak a házait, lakásait, akik a szovjet csapatokkal együtt arról a területről elmentek.37

A három évvel későbbi általános magyarországi tömegdeportálás vetette előre árnyékát. A hontalanokat marhavagonokba zsúfolták, s ezekben szállították a szovjet határnál fekvő Kőrösmezőre. A keserves utazás 24-48 órát vett igénybe.

A kőrösmezői gyűjtőhelyről a zsidókat naponta 200-tól 2000-ig terjedő csoportokban dobták át a határon. Augusztus 9-éig a Kőrösmezőn összegyűjtött 17 306 zsidóból 15 567-et már átszállítottak a tengelyhatalmak fennhatósága alá került Galíciába.38 Augusztus 1-jéig a zsidókat a Dnyeszter folyón szállították át; ez a terület Kricsfalussy-Hrabár Endre csendőr alezredes vezényletével magyar közigazgatás alatt állt. Úgy választották ki a területet, hogy elejét vegyék a deportált zsidók esedeges

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham202.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/