A BÁRDI )SSY-KORSZAK 215

kormányát heves bírálatok érték a vérfürdőkkel kapcsolatos politikája és magatartása miatt, Horthyt azonban nem ezzel haragította .magára a miniszterelnök, hanem azzal, hogy túlontúl elkötelezte magát a tengely mellett, és túlságosan a saját feje után ment, a saját szakállára kezdett politikát csinálni.

Horthy politikailag sérelmezte és kifogásolta, hogy Bárdossy mind bel-, mind pedig külpolitikájában hagyta eluralkodni az ideológiai elemeket, úgy próbálta növelni személyes népszerűségét és megszilárdítani politikai helyzetét, hogy a németek és a magyarországi szélsőjobboldal kegyeitkereste. Nem maradt észrevétlen, hogy egymás után többször is kellemetlen helyzetbe állította a kormányzót: ezt tette, amikor megpróbálta kiszorítani a kormányból Horthy három hű emberét (Keresztes-Fischert, Bánfíyt és Varga Józsefet), továbbá szembeszegült Horthyval, amikor felvetette egy újabb zsidótörvény gondolatát, és a „zsidók kitelepítését*' is megpendítette.98

Bárdossy politikai döntései és machinációi kétségkívül nagy súllyal estek a latba, amikor a kormányzó végül is arra az elhatározásra jutott: meneszti miniszterelnökét. A döntő ok azonban az volt, hogy Bárdossy szembeszegült Horthy kívánságával fiának, Istvánnak kormányzóhelyettessé és örökösévé történő megválasztása tárgyában.99 Bárdossy ebben a kérdésben megmakacsolta magát, s 1942. március 7-én le kellett mondania. Két nappal később a kormányzó Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké.

Jegyzetek

1. A Bárdossy-kormány alapvetően azonos volt a Teleki-kabinettel. Keresztes-Fischer Ferenc töltötte be a belügyminiszteri tisztet, Reményi-Schneller Lajos a pénzügyminiszterit, báró Bánfiy Dániel kapta a földművelésügyi tárcát, Varga József volt az iparügyi miniszter, és átmenetileg a kereskedelmi és közlekedési miniszter. Hóman Bálint állt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium élén, Radocsay László volt az igazságügy-miniszter és Bartha Károly a honvédelmi miniszter.

2. Képviselőházi Napló, 1941. április 24., 5-6. o. Lásd még: FÁA, 1 :XLIX. o.

3. C. A. Macartney, 2:13. o.

4. 1941. évi XV. tc. a házassági jogról szóló 1894:XXXI. tc. kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről. In: 1941. évi Országos Törvénytár. Állami Nyomda, Bp., 1941. augusztus 9., 95-99. o.

5. A törvény egyebek között foglalkozott a házasságkötést megelőző orvosi vizsgálattal, a házasságkötési kölcsönnel és a válóokokkal.

6. „Az 1941:XV. tc. A házassági jog módosításáról és védelméről." In: Magyar Törvénytár, 1941, 58. o. Lásd még: Lévai, Fekete könyv, 59. o.

7. Munkácsi, Hogyan történt?, 140. o.

8. További részletek: Nathaniel Katzburg: Hungary and the Jews, 1920-1943. Bar-Ilan University, Ramat Gan, Israel, 1981, 158-183. o. és Tilkovszky Lóránt:

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham215.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/