A KÁI1 .AY-KORSZAK 223

status quo fenntartása melletti Olyan hazafi volt, aki a nacionalizmus értelmét az elavult társadalmi rend megoltalmazásában látta. A Harmadik Birodalomra vonatkozó álláspontja úgy ingadozott, ahogy a hadiszerencse, ezért sok megfigyelő szerint „hintapolitikát" folytatott.

Kállay általános célkitűzései nem ütöttek el lényegesen elődeinek célkitűzéseitől. Meg akarta őrizni a társadalmi és gazdasági rend értékeit és jellegét, jóvá akarta tenni a trianoni igazságtalanságokat, meg akarta óvni az ország szuverenitását és függetlenségét, és fenn akarta tartani katonai erejét, hogy minél kedvezőbb legyen a háború utáni rendezés. Noha belpolitikai meggondolások is kétségkívül belejátszottak bizonyos mértékig irányvonalába, az alapvetően mégis a Harmadik Birodalom katonai fölényébe vetett hitére épült.5 Ideiglenes kudarcai ellenére, amelyek 1941-42 telén érték, 1942-ben Németország katonai erejének és hódításainak teljében pompázott. Kállay maga is megfogalmazta ezt, amikor 1942. június 6-8-i, a Führerrel folytatott megbeszéléseiről hazatért. A kormánypárt június 11-i ülésén Kállay hangsúlyozta, hogy Németországban szerzett benyomásai és tapasztalatai megerősítették a végső német győzelembe vetett meggyőződését.6 Hivatali idejének első tíz hónapjában őszintén németbarát politikát folytatott tehát, amit bizonyít kortársának, a liberális ellenzék egyik Vezetőjének, Sulyok Dezsőnek a visszaemlékezése is: „Csak a voronyezsi áttörés és Paulus tábornok sztálingrádi katasztrófája után változtatta meg igazán a háborúról kialakított értékelését... Amíg németbarát politikát folytatott, addig mélyen meg volt győződve e politika helyességéről." 7

Második hivatali évében pusztult el a második magyar hadsereg Vo-ronyezsnél (1943. január 12 ), és győzték le a németeket Sztálingrádnál (1943. február 2.). Kállay ekkor politikát kezdett váltani olyan irányban, hogy kiügyeskedje Magyarországot a tengelyszövetségből. Noha nem volt politikailag túlságosan kifinomult, a katonai kudarcok ráébresztették, hogy Magyarország hagyományos érdekei most a Harmadik Birodalomhoz fűződő kapcsolatainak meglazítását kívánják, hogy minél nagyobb játéktérre tegyen szert egy függetlenebb politika vitelében. Mégis, miközben azon volt, hogy kiszabadítsa Magyarországot - még a tengelyhatalmak egyre valószínűbb veresége előtt - a tengelyhez fűződő bonyolult kapcsolatainak szövevényéből, Horthyhoz és osztályának más politikusaihoz hasonlóan Kállayt is valósággal megbénította rettegése a Szovjetuniótól és a kommunizmustól. Ahogy telt az idő, úgy egészült ki ez a rettegés a baljós sejtéssel, hogy a németek megszállhatják az országot, és a nácizmus még diadalmaskodhat. Noha mindkettővel szemben álltak, Magyarország konzervatív uralkodó osztályai inkább a kommunizmusban látták a legfőbb rosszat, amelyhez képest a náciz

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham223.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/