A KÁI1 .AY-KORSZAK 241

megnehezítené a már meghozott zsidóellenes intézkedések érvényesítését, az áttelepítés pedig az adott időpontban kivihetetlen, mert hiányoznak hozzá a jogi és technikai feltételek.

Hitler szemrehányást tett, hogy a magyar katonák csapnivalóan harcoltak, Kállay defetista magatartást tanúsít, Magyarország háborús részvételét a minimumra akarja csökkenteni, ha nem egyenesen azon mesterkedik, hogy átállítsa az országot a másik oldalra, mint ahogy a magyar megbízottak isztambuli és sokfelé másutt tapasztalható tevékenységéből ez gyanítható. A bűnlajstromon szerepelt az a vád is, hogy Kállay védi a zsidókat. Horthy azzal érvelt, hogy a zsidókat megfosztották szinte minden éledehetőségüktől, de megölni talán mégsem lehet őket. Ribbentrop - aki szintén jelen volt a megbeszélésen - azzal vágott vissza, hogy más megoldás nincs: vagy megölik a zsidókat, vagy koncentrációs táborokba küldik őket. Hitler Lengyelország példáját hozta fel, ahol „azokat a zsidókat, akik nem akartak dolgozni, agyonlőtték, akik nem voltak képesek dolgozni, elpusztultak". Mint kifejtette, a zsidókkal úgy kell eljárni, mint a tüdőbaj kórokozóival, ha nem akarjuk, hogy megfertőzzék az egészséges testet, mert „azok a nemzetek, amelyek nem pusztítják el a zsidókat, maguk pusztulnak el"62.

Horthy nem készült föl teljesen arra, hogy kényes politikai kérdések megvitatásába bocsátkozzék bele, mégis mindent megtett, hogy megvédelmezze Magyarország álláspontját, és elhárította Hitler ismételt kívánságát, hogy menessze Kállayt.

A németek a legkevésbé sem voltak megelégedve azzal, ahogy Horthy reagált a követeléseikre. Goebbels 1943. május 8-án a következőket jegyezte be naplójába:

A zsidókérdést a legkevésbé kielégítően Magyarországon oldották meg. A magyar államot átszövik a zsidók, és legutóbbi tárgyalásaik során Hitler nem tudta meggyőzni Horthyt afelől, hogy az eddigieknél is sokkal szigorúbb intézkedésekre van szükség. Maga Horthy családilag is alaposan össze van fonódva a zsidókkal, és ellenáll minden olyan próbálkozásnak, hogy a zsidó problémához erélyesebben nyúljon hozzá. Egész sor emberiességi ellenérvet sorakoztatott fel, amelyek azonban a legkevésbé sem alkalmazhatók erre a helyzetre. Amikor a zsidókról van szó, egyszerűen nincs helye az emberiességnek. A zsidókkal végezni kell. A Führer óriási erőfeszítéseket tett, hogy megnyerje Horthyt a saját álláspontja számára, de ez csak részben sikerült.

1943. május 7-én, miután Horthy hazatért Magyarországra, hosszú levelet küldött Hitlernek, és ebben válaszolt a Führer által felvetett kérdésekre.64 Bármennyire kitért is minden részletre, a levél mégsem győzte meg Hidert, annál is kevésbé, mert Veesenmayer a márciusi-áprilisi magyarországi látogatásáról készült jelentésével rácáfolt a Horthy levelében foglalt állításokra.

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham241.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/