A PUSZTULÁS ELŐJÁTÉKA 27

kult ki. A dzsentri vezetéssel létrejött horthysta restaurációs rezsim, amely az összeomlás keltette hatalmi űrt töltötte be, szavakban kikezdte ezt az egyezséget, mivel zajos keresztény-nacionalista, antidemokratikus és antiszemita programot hirdetett meg. A zsidókat azzal vádolta, hogy a demokrácia, a liberalizmus, a szocializmus és a kommunizmus szekértolói, márpedig ezeket az eszméket a rendszer úgy tekintette, mint amelyek alááshatják a magyar nemzet és állam integritását.64 Akárcsak Németországban, Magyarországon is őket tették meg bűnbaknak az ország minden szerencsétlenségéért, a társadalmi-gazdasági viszonyok szétzilálódását is beleértve. Hasztalan próbálkozott a zsidóság azzal, hogy demonstrálja hő honszeretetét, hiába hivatkozott újra és újra a magyarságnak tett múltbeli szolgálataira, általánosságban mégis úgy tekintettek rájuk, mint „idegen" és „nem lojális" elemekre. Az ellenforradalom kezdeti időszakának politikailag feszült és érzelmileg robbanékony légkörében az antiszemiták figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a Magyarország ellen elkövetett „igazságtalanságokkal" szemben a harcot elsők között éppen a magyarországi zsidóság hivatalos vezetői kezdeményezték, és ebben a küzdelemben ők jártak az élen. Nem sokkal azután, hogy 1918 októberében létrejött a fegyverszünet, a magyar zsidóság vezetői az elsők között léptek fel az ország területi integritásának védelmében. Európa zsidóságához fordultak azzal a felhívással, hogy saját országaik politikusainál vessék latba befolyásukat, és segítsenek megakadályozni Magyarország feldarabolását. Az elcsatolt területek zsidóságát szintén felszólították, hogy „magatartásukkal egyértelműen... és... határozottan tegyenek hitet magyarságukról"65.

Az ortodoxok vezetői szintén hazafias magatartást tanúsítottak. Franki Adolf, a magyarországi ortodox zsidó hitközség elnöke például 1919 februárjában felszólalt az Agudath Yisrael kongresszusán Zürichben, és a világ zsidóságának közbenjárását kérte Magyarország területi integritásának helyreállításához. 1920 januárjában a neológ hitközség vezetősége fordult Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok, Ausztrália és Svájc zsidóságának vezetőihez, hogy érvényesítsék befolyásukat saját kormányaiknál a magyarországi békeküldöttség álláspontjának támogatása érdekében, s hozzátették, hogy ők maguk, mármint a magyar zsidóság vezetői, osztják ezt az álláspontot. Felhívásukban egyebek között leszögezték:

Mi, magyar zsidók, magyarok akarunk maradni. Éppen most, a szükség legnehezebb időpontjában, a reorganizáció nehéz éveiben, nem akarjuk magyar Szülőhazánkat elhagyni. Forrón szeretett hazánk újjáépítésében teljes érőnkkel, származásunk egész szívósságával és lelkesedésével akarunk részt

5 66

venni.

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham27.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/