320 A MUNKASZOLGÁLAT:

A honvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozó személyekre egyformán vonatkozott a fegyelmi szabályzat, a hivatalos irányelvek e tekintetben nem tettek különbséget fegyveres szolgálatot teljesítő katonák vagy fegyvertelen munkaszolgálatosok között. Miután 1941-ben az országhatárokon belül állomásoztatott századoknál sok volt a kihágás, a KMOF szükségesnek látta felhívni mind a tíz munkaszolgálatos-zászlóalj tisztjeinek figyelmét arra, hogy a szolgálati szabályzat előírásai a munkaszolgálatosokra is vonatkoznak. Minden tisztnek, aki valamely munkaszolgála-tos-zászlóaljhoz kapott beosztást, erre nézve írásban kellett kötelezettséget vállalnia.72 Az Ukrajnába kiküldött tisztek és keretlegények azonban többnyire ahhoz a velük szóban közölt utasításhoz tartották magukat, amelyet útnak indulásuk előtt a kiegészítő parancsnokságon kaptak. Mu-ray (Metzl) Lipót alezredes, a hírhedt „nagykátai hóhér" 10-12 munka-szolgálatos-századot indított el Nagykátáról. A kiegészítő parancsnokságon azzal bocsátotta útnak a munkaszolgálatos-századok parancsnokait, ne merészeljenek egyetlenegy embert se visszahozni, mert a rájuk bízottak kivétel nélkül az állam ellenségei. A munkaszolgálatosok már Nagykátán és a többi kiegészítő parancsnokságon ízelítőt kaptak abból, ami Ukrajnában várt rájuk. Még el sem hagyták az ország területét, és már bántalmazták őket, megaláztatások egész sorát kellett eltűrniük.73 Muray azt állította, hogy ő pontosan úgy járt el, ahogy őt és a kiegészítő parancsnokságok tisztjeit 1942. március elején Horvay Artúr vezérőrnagy eligazította. Egy eligazításon Horvay állítólag a következő irányelveket közölte velük:

- tilos zsidóval szóba állni, az őrszemélyzet tagjai is csak úgy válthatnak szót velük, hogy az három lépés távolságra áll tőle, és egy tanú is jelen van;

- zsidók csak a kijelölt út közepén haladhatnak úgy, hogy az út két oldalán őrök helyezkednek el;

- zsidók havonta csak egyszer fogadhatnak látogatót, és csak a legkö-zelibb hozzátartozóik kereshetik fel őket;74

- csomagot zsidó nem kaphat;

- a zsidók leveleit szigorú cenzúrának kell alávetni; boltban zsidó nem vásárolhat;

- zsidónál ötven pengőnél több pénz nem lehet;

- zsidó nem dohányozhat, mivel cigaretta-fejadagban nem részesül.7"5

Ukrajna pedig még messzebb volt, távol a központi hatóságok figyelő szemeitől, így aztán tiszt és keretlegény gátlástalanul élhette ki szadista hajlamait a felügyeletére bízott munkaszolgálatosokon. Kíméledenül

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham320.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/