A SZTŐJAY-KORMÁNY 421

Hogy biztosítsa a zsidóellenes műveletek hatékonyságát, a zsidótlaní-tást irányító főparancsnokság gondoskodott a részt vevő csendőregységek rendszeres cseréjéről. Adott megye zsidó lakosainak gettósítását, összegyűjtését és deportálását rendszerint az ország másik részéből származó egység végezte, megakadályozandó a helyi zsidókkal fenntartptt kapcsolatok nyomán elképzelhető korrupciót vagy lazaságot. Désen például a zsidóellenes hadjáratot egy 40 zilahi csendőrből álló különleges egység folytatta; Besztercén 26 nagydemeteri csendőr működött; Szász- ,-régenben 40 szegedi csendőr, Máramarosszigeten pedig 50, Miskolcról érkezett csendőr.

Ferenczy László csendőr alezredes volt az, aki a zsidóellenes műveletekért felelt - állítólag Faragho altábornagy javasolta erre a posztra.55 Formálisan ő volt az az összekötő tiszt, aki a csendőrségi műveleteket a német biztonsági szolgálat, különösen pedig az Eichmann-féle különleges egység műveleteivel összehangolta. Főhadiszállása a sváb-hegyi Lomnic Szálló második emeletén volt, nem messze Eichmann főhadiszállásától, a Majestic Szállótól.

Ferenczy sötét figura volt, rendíthetetlenül hűséges volt a németekhez, jóllehet 1944 nyarán egy időre a kormányzó szövetségesének mutatkozott. 1898-ban született Felsővisón. Sváb származású volt. 1940 márciusától 1942 júliusától egy csendőrnyomozó-egység parancsnoka volt Kassán, ahol azzal is meg volt bízva, hogy fogja el azokat a zsidó menekülteket, akik Szlovákiából szöktek Magyarországra. Miután főszerepet játszott csaknem 450 000 vidéki zsidó összegyűjtésében és deportálásában (1944. április 16-a és július 8-a között), a szövetségesek sikéres normandiai partraszállása és Baky július 8-i állítólagos államcsínykísérlete után pálfordulásra készült. Augusztusban kapcsolatba lépett a magyar zsidók vezetőivel: Stern Samuval, Komoly Ottóval, Kasztner Rezsővel és Krausz Miklóssal, azzal a szándékkal, hogy „megmentsék a németektől a megmaradt zsidókat", mert - mint állította - őt a németek becsapták. Terve - valójában alibikeresés - találkozót irányzott elő a kormányzóval, hogy hivatalos utasításokat kapjon a deportálások leállítására. Azzal is hatni akart a zsidó vezetőkre, hogy kifejezte eltökéltségét: a csendőri erőket felhasználja a németek ellen, ha azok megpróbálják a magyarok akarata ellenére deportálni a budapesti zsidókat (lásd a 29. fejezetet).

Noha a zsidó vezetők hitelt adtak Ferenczy alibikeresésének, sőt meg is szervezték találkozóját Horthyval, Ferenczy láthatóan sohasem adta fel szoros kapcsolatát a németekkel. Egy forrás szerint a zsidó vezetőkkel és Horthyval létrehozott új kapcsolatát nemcsak arra használta fel, hogy folyamatosan tájékoztatni tudja a németeket, hanem arra is, hogy megvesse Szálasi október 15-i puccsának alapjait.56 Amikor Szálasi hatalomra ke

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham421.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/