A ZSIDÓ TANÁCS 453

tályt a rendkívül rátermett és lelkiismeretes Domonkos Miksa irányította, aki - a rá nehezedő állandó nyomás ellenére - fáradhatadanul dolgozott üldözött közössége érdekében. Hatékonyságát fokozta, hogy mivel az első világháborúban magas tiszti kitüntetést kapott, mentesült a zsidóellenes intézkedések hatálya alól. Ebben a minőségében talán ő volt az egyik leg-értékesebb és leghatékonyabb zsidó vezető a nyüas korszakban és a szovjet ostrom idején.59

Az oktatási és kulturális ügyosztály a megszállás idején csak részben foglalkozott a nevében megjelölt feladatokkal. Noha több „progresszív" és ortodox oktatási intézményt működtetett Budapesten, elsődleges feladata az volt, hogy a diákságot a Tanács munkájának elősegítésére szervezze meg. Diákokat használtak küldöncnek a zsidókra kényszerített telefonkorlátozások miatt. Az osztály alkalmazottaival együtt akkor is az ő segítségüket vették igénybe, amikor időről időre lakásokat kellett elvenni, és a kiköltöztetett zsidókat el kellett helyezni.

A külföldi ügyosztály intézte a kivándorlási ügyeket, és elvileg a cionista szervezetek és a Palesztina Hivatal ügyeiben is illetékes volt.

A hitéleti hivatal hatáskörébe tartoztak a különböző gyülekezetek vallásgyakorlással kapcsolatos problémái. Egyik részlege, a szertartási ügyosztály és anyakönyvi hivatal különösen sokrétű feladatot látott el a megszállás alatt, mert ez foglalkozott a kitérésekkel. Ugrásszerűen nőtt azoknak a zsidóknak a száma, akik életük megmentése érdekében ki akartak keresztelkedni. 1944. január 1. és március 17. között például csak 176-an keresztelkedtek ki; március 20. és május 5. között viszont 1072-en. Az anyakönyvi hivatal halálesetek bejegyzésével is foglalkozott: a megszállás első heteiben Budapesten 420 haláleset és csak 39 születés történt.60

Az egyik legnagyobb és legelfoglaltabb részleg a lakás- és utazási ügyosztály volt. Különösen tevékeny volt a lakásügyi részleg, amely állandóan nagy nyomás alatt állt, mert folyton elárasztották a működésével kapcsolatos kérelmek és panaszok. Az érintett zsidóknak, akiknek lakását - a magyar és német hatóságok ismédődő követeléseit kielégítendő - el kellett Venni, igen sok keserűséget okozott ez az osztály . Feladatai különösen a szövetségesek légitámadásai után váltak nehézzé, és szinte emberfeletti erőfeszítéseket követeltek júniusban, amikor a zsidókat utasították, hogy a megjelölt csillagos házakba költözzenek (lásd a 24. fejezetet). Az ügyosztály hatékonyan látta el feladatát, noha időnként elkerülhetetlen volt, hogy könyörtelenül járjon el - mindez Müller erőteljes és hatékony irányításának köszönhető. Legközelebbi munkatársai Trobits Miksa, az osztály ügyintézője, dr. Kun Ármin, dr. Kurzweü István és Bánó Dezső voltak. Az utóbbi kettő korábban a Pesti Izraelita Hitközség közérdekű

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham453.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/