458 A ZSIDÓ TANÁCS

elő és olvassa A Magyar Zsidók Lapját, amely akkor már a magyar zsidók egyeden tájékoztatási eszköze volt.71

A Tanács „legalizálása"

Mihelyt a német és a magyar hatóságok politikája a zsidókérdés terén összhangba került egymással, megteremtődött a Zsidó Tanács működésének jogi alapja. 1944. április 19-én a kormány elfogadta az 1520/1944. M. E. sz. rendeletet: „Kormányrendelet a zsidók önkormányzata és érdekképviselete tárgyában". A rendelet három nappal később lépett hatályba. Ezzel véget ért a március 21-én német hatalmi szóval létrehozott Tanács „illegális" korszaka. Egy történelmi forrás szerint a rendelet tervezetét Berend Béla, a Tanács tagja, és Bosnyák Zoltán, Berend tanácsbeli tagságának támogatója dolgozta ki.72

Bosnyák a magyarországi antiszemitizmus egyik vezéralakja volt, több antiszemita mű szerzője.73 Pályafutását elemi iskolai tanítóként kezdte, majd sikerült iskolaigazgatói kinevezést kapnia. Jótevője, Endre László szinte a megszállás másnapján kiemelte, és a belügyminisztérium újonnan létrehozott zsidóosztályára nevezte ki.74 Mivel zsidóügyekben szakértőnek számított, ő lett az igazgatója a náci szellemű Zsidókérdéskutató Magyar Intézetnek, és ő volt az intézet élesen antiszemita lapjának, a Harcnak a szerkesztője is.75

A Berend és Bosnyák által kidolgozott eredeti terv szerint a Tanács elnevezése Magyarországi Zsidók Közösségi Szervezete lett volna 10 (5 vallási és 5 laikus) taggal. Főtitkárnak Berendet szemelték ki.76 Tervezett szervezetének (rövidítve: MAZSIOSZ) hatókörét Berend az 1944. április 12-én Endréhez írt levelének függelékében vázolta fel (lásd a továbbiakban). Javasolta, hogy a belügyminisztériumban hozzanak létre zsidóosztályt, amelynek közveden és kizárólagos hatáskörébe tartozik az egész zsidóság, s amelynek vezetője szorosan együttműködik a MAZSIOSZ igazgatóságával. Azt is javasolta, hogy a zsidókat kötelezzék arra, hogy egész vagyonukat jelentsék be az új szervezetnek (egy példányt a minisztérium kapna), s ennek egy részét az állam, másik részét állami felügyelet mellett a szervezet használja fel a zsidóság mezőgazdasági és ipari átképzésére. Ebben a tervezetben a zsidóság vezetősége kizárólag cionistákból állt volna, akiknek kilétét „pesti tárgyalásai után" kívánta felfedni. Biztosította Endrét, hogy „ő és agytrösztje" őszintén törekszik a zsidók elkülönítésére és háború utáni kivándorlására, s felajánlotta saját tervét a zsidók által viselendő Dávid-csillagra vonatkozóan.

Endre nem vette magának a fáradságot, hogy válaszoljon (mindig is igyekezett elkerülni a zsidókkal való közveden érintkezést, függetienül at-

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham458.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/