460 A ZSIDÓ TANÁCS

Munkácsit. A tárgyalás lényegében terméketlennek bizonyult, csupán a létrehozandó új Ideiglenes Intézőbizottság jellegét, valamint az abba tagként kiszemelt jelöltek alkalmasságát tekintették át.78

Argalás szerint a rendelet meghozatalát elsősorban az indokolta, hogy jogi keretekkel lássák el a zsidók ellen a német megszállás óta hozott intézkedéseket, s biztosítsák a zsidók érdekképviseletét.79

Két nappal a rendelet megjelenése után és körülbelül két héttel azelőtt, hogy kinevezték az új „Ideiglenes Intézőbizottság" tagjait, a Központi Zsidó Tanácsot a kollaborálás vádja érte: jóllehet akaratlanul, de hozzájárult olyan idézések kiadásához és szétosztásához, amelyek sok újságíró, jogász és egyéb szabadfoglalkozású internálásához, majd deportálásához vezettek. Az ő nevük egy külön listán szerepelt, amelyet a német és magyar zsidódanítási egységek készítettek és adtak át a Tanácsnak.80 Az Ideiglenes Intézőbizottság tagjait május 8-án az Endre László államtitkár által aláírt, 176 774/1944. VII. b. sz. belügyminisztériumi rendelettel nevezték ki.81 A tagok: Stern Samu, dr. Pető Ernő, dr. Wilhelm Károly, dr. Berend Béla főrabbi, Kahan-Frankl Samu, Freudiger Fülöp, dr. Török Sándor, dr. Nagy József és dr. Gábor János.

Ezalatt vidéken már teljes lendülettel folyt a gettóba tömörítés, és az első auschwitzi transzportok már elindultak Kistarcsáról és Topolyáról.

Az Ideiglenes Intézőbizottság kinevezett tagjai május 15-én gyűltek össze a bizottság megszervezésére - aznap, amikor a tömeges deportálás megkezdődött.82 A gyűlésen a kilenc kinevezett tag közül csak hatan vettek részt: Stern beteg volt, Berend kimentette magát, Törököt pedig nem tudták elérni.83 Az ülésen Kahan-Frankl elnökölt. Az ülés feladata az volt, hogy Sternt megválasszák a bizottság elnökének, és kijelöljenek egy bizottságot az alapszabály-tervezet elkészítésére.84

A németek által jóváhagyott Központi Zsidó Tanács felváltása a Magyarországi Zsidók Szövetsége Ideiglenes Intézőbizottságával változást jelentett a magyarországi zsidóság hivatalos vezetésében. Bodát, Csobá-dit és Kahant Berend, Gábor, Nagy és Török váltotta fel. Az előbbieket azonban felkérték, hogy tanácsadókként vegyenek részt az Ideiglenes Intézőbizottság munkájában, miként a Zsidó Tanács tanácsadóit: dr. Bakonyi Lászlót, a MIOI főtitkárát, dr. Csergő Hugót, dr. Munkácsi Ernőt, dr. Kohn Zoltánt, a Pesti Izraelita Hitközség tanfelügyelőjét és dr. Reiner Imrét, az ortodox hitfelekezet jogtanácsosát is.85 Jegyzőnek Ka-han Niszont választották meg.86

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham460.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/