GETTŐSÍTÁS: ELSŐ SZAKASZ 569

tei, Szaploncai és Viski járásokból, szomszédos községekből származó zsidókat. A szóban forgó községek: Bedőháza, Brusztura, JDombó, Gá-nya, Kalinfalva, Királymező, Kökényes, Körtvélyes, Nyéresháza, Orosz-mokra, Taracköz, Tarackraszna, Visk és Vulchovec. Az eredeti terv szerint a Técsőn összegyűjtött zsidókat Mátészalkán kellett volna bevagoní-rozni. Végül azonban közvedenül Técsőről deportálták őket - az első szállítmány 1944. május 22-én indult el. A Zsidó Tanács elnök® Róth Jenő volt, tagjai Kallós Zoltán és égy dr. Grünstein nevű orvos.74 A gettó a város zsidónegyedében és egy külön táborban volt.

Sátoraljaújhely. Kb, 15 000 Zemplén vármegyei zsidót gyűjtöttek össze, köztük Bekecsről, Bodrogkeresztúrról, Cigándról, Eötvösfalvárói, Erdőbényéről, Gesztelyről, Hernádnémetiből, Lácáról, Legyesbenyé-ről, Mádról75, Megyaszóról, Monokról, Olaszliszkáról, Ricséről, Sárospatakról76, Szegüongról, Taktaharkányból, TállyárÓl, Tárcáiról, Tisza-lucról, Tokajból, Tolcsváról, Vajdácskáról és Zemplénagárdról valókat.77 A szerencsi zsidókat és Zemplén vármegye Szerencsi járásának zsidó közösségeit szállítási okokból a miskolci gettóban gyűjtötték össze.78 A megye különböző községeiből a zsidók összegyűjtését Bornemisza Miklós alispán a járási szolgabírók segédletével irányította. A Sátoraljaújhelyi járás főszolgabírája Lehoczky Lajos volt. A városon belül Váró Indár polgármester és helyettese, Szentandrássy Pál felügyelte a gettósítási. A gettó a Rákóczi, Virág, Sziget, Vörösmarty, Zárda, Mészáros, Molnár, Széchenyi, Folkenstein, Apponyi, Árpád, Kisfaludy, Kölcsey, Zápolya és Munkácsy utcák környékén lévő cigánynegyedben volt. A Zsidó Tanács tagjai: dr. Rosenberg Lajos elnök, dr. Glück Sándor, Eísenberger Sámuel, Szamek Henrik és Szofer Mór.79

A deportálás május 16-án kezdődött, az első szállítmányban 3500 zsidó volt. A második szállítmány - 3500 személy - május 22-én, a harmadik - 4000 személy - május 25-én elindult. Az utolsó csoportot június 3-án deportálták.

Váró Indárt, Sátoraljaújhely polgármesterét és a gettó felügyeletével megbízott csendőr századost a háború után a gettó lakóival szembeni kegyeden bánásmódjuk miatt halálra ítélték.80

Máramarossziget. Noha Máramaros vármegye földrajzilag Észak-Erdélyhez tartozott, zsidótlanítási szempontból Kárpátalja és Északkelet-Magyarország részének tekintették. Mivel Magyarországon ez Volt az egyik olyan terület, ahol a legtöbb ortodox és hászid zsidó élt, a német és magyar tisztviselők különös gondossággal igyekeztek a területet megtisztítani a zsidóktól.

A Máramaros vármegyében és egész Kárpátalján foganatosított zsi

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham569.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/