694 A IV. ZÓNA: DÉL-MAGYARORSZÁG A DUNÁTÓL KELETRE

június 10-i értekezlet utasítása értelmében megalakult ún. mentesítési bizottság még akkor is folytatta munkáját, amikor a zsidókat már átszállították a téglagyárba, de mivel a téglagyári gettó parancsnoka és a német tanácsadók igen hajthatatlan elveket vallottak, nagyon kevés mentesítési kérvényt méltányoltak.95

A szegedi gettó felszámolása június 16-án vette kezdetét. Német és magyar fegyveresek96 hajtották át a zsidókat a környék legnagyobb téglagyárába. A Szegedi Téglagyár Társulat telepe a Cserzy Mihály utca végén helyezkedett el. A szomszédos gyártelekkel együtt, amely ugyancsak a gyűjtő- és bevagonírozási központ része volt, a téglagyárat fakerítés övezte, amelyet Bodolay csendőr hadnagy vezényletével különleges, Nagyváradról és Zomborról átirányított csendőrosztag őrzött.97 A téglagyárba 8617 zsidót vontak össze, akiknek még a fele sem volt szegedi illetőségű. A többiek, valamivel korábban, Csongrád vármegye közeli településeiről érkeztek, így Apátfalváról, Csanádpalotáról, Csongrádról98, Dunapataj-ról, Okécskéről, Földeákról, Hódmezővásárhelyről, Horgosról, Kalocsáról, Kecelről, Kiskundorozsmáról, Kiskunhalasról, Kiskunmajsáról, Kistelekről, Kiszomborról, Magyarcsanádról, Makóról, Mindszentről, Pitvarosból, Szentesről, Szőregről és Ujkécskéről.99 A falusi zsidók összefogdosását csendőrök hajtották végre, akik Liptay László ezredesnek, az V. csendőrkerület parancsnokának tartoztak engedelmességgel.100 Szaktanáccsal és támogatással a szegedi és Csongrád megyei végleges megoldás megvalósításában az SS szolgált Franz Abromeit és Ar-germayer irányításával, akik mindketten az Eichmann-féle Sonder-kommando tagjai voltak.

A deportálások küszöbén a rendőrség politikai osztálya plakátokkal árasztotta el a várost, melynek szövege a Szegedi Friss Újság június 21-i számában is megjelent, és a következőkre szólított fel:

- a bármi okból, így mentesítés vagy vegyes házasság miatt a gettóba be nem került zsidóknak haladéktalanul jelentkezniük kellett a rendőrkapitányságon június 22-én éjfélig bezárólag;

- minden ház-, diákszálló- és szállodatulajdonosnak, valamint a kórházak és egészségügyi intézmények vezetőinek a fenti határidőig jelenteniük kellett a náluk lakó zsidókat;

- a város valamennyi polgárának jelentenie kellett, ha tudott olyan zsidóról vagy bárkiről, aki feltehetően zsidó, aki a gettón kívül tartózkodott.101

A zsidók addigi reménykedése, hogy valahogy átvészelik a háborút, egyszeriben kétségbeesésnek adta át a helyét. Állítólag csupán az átszállítás első napján ötven öngyilkosság történt.102

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham694.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/