Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

oc

HUSZONNEGYEDIK FEJEZET

A BUDAPESTI ZSIDÓK SORSA

A budapesti zsidók koncentrálása: csillagos házak létesítése

A BUDAPESTI ZSIDÓK számára létesítendő egy vagy több gettóra vonatkozó konkrét terveket röviddel a magyar főváros nagyarányú és módszeres bombázásának kezdete, 1944. április 2. után dolgozták ki. A tervek többsége azonban hevenyészett és egymásnak ellentmondó volt. Az egyik legkorábbi a varsóihoz hasonló nagy gettó létesítését irányozta elő. Ennek a tervnek a kidolgozói — az SS Sonderkommando és Hain Péter irodája - egy nagy, összefüggő gettó létrehozásával számoltak, mely kiterjedt volna a Rákóczi út és a Podmaniczky utca közötti területre, ahol nagyszámú zsidó lakott. E terv főbb vonalairól nyilván részleges megegyezés született nem sokkal a német megszállás után, mert a Zsidó Tanácsot április elején utasították, rendelje el, hogy az ekkortájt kilakoltatott zsidók költözzenek át az említett körzetbe.1 Noha a Szálasi-rezsim az év vége felé csakugyan létrehozott egy, a tervben vázolthoz hasonló gettót, a javaslatot áprilisban még elutasították. A körzetben viszonylag nagyszámú keresztény lakott, akiknek érzékenységét a német és magyar rendőri hatóságok nem akarták megsérteni; ami a legfontosabb, a hatóságok tartottak attól, hogy ha a zsidókat elkülönítik, a szövetségesek kizárólag a keresztények lakta területekre összpontosítják bombázásaikat.

A német és a magyar zsidótlanítási szakértők egyetértettek számos más elgondolásban, amelyeket ésszerűnek és büntető jellegűnek tartottak, jóllehet kisebb horderejűek voltak. Az egyik több száz zsidó lakás azonnali kiürítését indítványozta a szövetséges bombázások keresztény áldozatainak javára. A zsidókat az érintett lakásokból a Zsidó Tanácsnak kellett máshová költöztetnie az illetékes fővárosi lakásügyi hatóságoknak és a belügyminisztérium illetékeseinek egyetértésével (lásd a 15. fejezetet). Egy másik terv nagyszámú túsz letartóztatását irányozta elő - menekülteket, más „hontalan" zsidókat, újságírókat, ügyvédeket és más sza-badfoglalkozásúakat hogy a légitámadásoktól különösen fenyegetett katonai és ipari létesítmények közvetlen közelébe internálják őket. Sok

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham810.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/