oc ■
LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLASI-PUCCSIG
1944 JÚNIUSÁNAK végére a vidéki deportálásokat gyakorlatilag befejezték. A zsidódanító osztagok figyelme ekkor a budapesti zsidóság felé fordult, mely a legnagyobb, viszonylag még mindig érintetlen zsidó közösség maradt a nácik uralta Európában. Az SS és magyar bérenceik, akik természetesen lelkesedtek a zsidókérdés végleges megoldásáéit Magyarországon, megkezdték az utolsó fennmaradt zsidó közösség felszámolására irányuló terveik végrehajtását. A zsidók átköltöztetése a külön e célra kijelölt sárga csillagos házakba az első lépés lett volna. Az elképzelés azonban meghiúsult, elsősorban a tengelyhatalmak gyorsan romló katonai helyzete és a deportálási programmal szemben ezzel egyidejűleg egyre erősödő belföldi és külföldi tiltakozás miatt. A tiltakozás, mely minden nap elmúltával egyre hangosabbá és szélesebb körűvé vált, arra kényszerítette a magyar minisztertanácsot, hogy folyamatosan napirendjén tartsa a zsidókérdést.
A minisztertanács ülései
A németek egyik fő célja a megszállás egész időszaka alatt
az volt, hogy fenntartsák a magyar szuverenitás látszatát - amire magyar
támogatóik is törekedtek. Következésképp a zsidóellenes intézkedések
elfogadásakor különös gonddal ügyeltek az ország alkotmányos szervei által
megteremtett törvényes formaságok betartására. E rendszeren belül a legtöbb
jelentős zsidóellenes törvény és rendelet kibocsátója - és a zsidókérdés
különféle aspektusai megvitatásának fő fóruma - a minisztertanács volt. Ezekben
a kérdésekben általában Jaross Andor belügyminiszter vitte a szót. Noha végső
soron ő volt a felelős a minisztériuma által hozott minden intézkedésért,
zsidóügyekben rendszerint Endre Lászlónak, a szélsőségesen antiszemita
államtitkárnak javaslataival összhangban cselekedett.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham821.pdf
Az egész kötetet lásd: