HUSZONÖTÖDIK FEJEZET

oc ■

A DEPORTÁLÁSOK

LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLASI-PUCCSIG

1944 JÚNIUSÁNAK végére a vidéki deportálásokat gyakorlatilag befejezték. A zsidódanító osztagok figyelme ekkor a budapesti zsidóság felé fordult, mely a legnagyobb, viszonylag még mindig érintetlen zsidó közösség maradt a nácik uralta Európában. Az SS és magyar bérenceik, akik természetesen lelkesedtek a zsidókérdés végleges megoldásáéit Magyarországon, megkezdték az utolsó fennmaradt zsidó közösség felszámolására irányuló terveik végrehajtását. A zsidók átköltöztetése a külön e célra kijelölt sárga csillagos házakba az első lépés lett volna. Az elképzelés azonban meghiúsult, elsősorban a tengelyhatalmak gyorsan romló katonai helyzete és a deportálási programmal szemben ezzel egyidejűleg egyre erősödő belföldi és külföldi tiltakozás miatt. A tiltakozás, mely minden nap elmúltával egyre hangosabbá és szélesebb körűvé vált, arra kényszerítette a magyar minisztertanácsot, hogy folyamatosan napirendjén tartsa a zsidókérdést.

A minisztertanács ülései

A németek egyik fő célja a megszállás egész időszaka alatt az volt, hogy fenntartsák a magyar szuverenitás látszatát - amire magyar támogatóik is törekedtek. Következésképp a zsidóellenes intézkedések elfogadásakor különös gonddal ügyeltek az ország alkotmányos szervei által megteremtett törvényes formaságok betartására. E rendszeren belül a legtöbb jelentős zsidóellenes törvény és rendelet kibocsátója - és a zsidókérdés különféle aspektusai megvitatásának fő fóruma - a minisztertanács volt. Ezekben a kérdésekben általában Jaross Andor belügyminiszter vitte a szót. Noha végső soron ő volt a felelős a minisztériuma által hozott minden intézkedésért, zsidóügyekben rendszerint Endre Lászlónak, a szélsőségesen antiszemita államtitkárnak javaslataival összhangban cselekedett.

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham821.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/