84 A MAGYARORSZÁGI ZS IDÓSÁG A PUSZTULÁS ELŐTT

Hitközségek Országos Szövetsége fogta össze, élén a debreceni Ungár Jenővel és a nyíregyházi Bernstein Bélával.24

A megosztottság következtében számtalan helyen legalább kétféle, ha nem háromféle hitközségbe szerveződtek az ott élő zsidók. Főleg a városokat jellemezte ilyen helyzet, ahol viszonylag nagy számban települtek meg és laktak zsidók. Az eltérő típusú hitközségek között vallási és dokt-rinális tekintetben éles eltérések voltak, és alkalmasint politikai kérdésekben sem egyeztek, sőt szembe is kerültek egymással, ettől eltekintve azonban rendszerint jó volt az együttműködés mind a kommunális, mind pedig a helyi jóléti intézmények működtetésében. Ez utóbbiaknak különösen megnőtt a fontossága a harmincas években, amikor a gazdaságban a válság nagy nehézségeket okozott, és szaporodtak a zsidókat sújtó hatósági intézkedések. 1938-ig bezárólag a jóléti rendszer jobbára helyi szinten szerveződött, minden hitközség saját maga igyekezett anyagi erőforrásaihoz mérten a rászorulók segítségére lenni.

Amikor az Anschluss után megindult a német és osztrák zsidók menekülése, a segélyezés központosítási folyamata is felgyorsult. A tendenciát tovább erősítette az 1938 májusában elfogadott magyarországi első zsidótörvény (lásd a 4. fejezetet). A Pesti Izraelita Hitközség kebelén belül menekültügyi osztály alakult, ez viselte gondját a menekülteknek és nyújtott támogatást azoknak a magyarországi zsidóknak, akik úgy döntöttek, hogy kivándorolnak. 1938 novemberében Csehszlovákiától visszacsatolták a Felvidéket, ahol viszonylag jelentős számban éltek szegény sorsú zsidók, de az ő felkarolásuk már meghaladta a pesti hitközség anyagi lehetőségeit. Ekkor az amerikai Joint, teljes nevén American Joint Dist-ribution Committee (AJDC) indította meg segélyezési tevékenységét Magyarországon. A Joint vezérkara jól látta, hogy a nácizmus hullámai feltornyosulóban vannak, és Magyarországon kiéleződik az antiszemitizmus, ezért magára vállalta a kezdeményezést, hogy a neológok, ortodoxok, status quo hitközségi szervezetek által külön működtetett jótékonysági intézményeket közös fedél alá hozza. így jött létre a Joint ösztönzésére 1938 decemberében a Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája, a MIPI. 1939 elején ugyancsak a Joint kérésére a Magyar Cionista Szövetség is csatlakozott a MIPI-hez.25 Az amerikai szervezet havi 25 000 dollár támogatásban részesítette a MlPI-t, s ezt három egyenlő részben kellett a három nagy hitközségi irányzat rendelkezésére bocsátani.26 Stern Samu és a Pesti Izraelita Hitközség főtitkára, Eppler Sándor, a Teleki-kormány beleegyezésével, 1939 júniusában Párizsban és Londonban tett látogatást. Találkoztak a nemzetközi zsidó jótékonysági szervezet képviselőivel, ahol a jelzett megállapodás született.27

A Joint ösztönzésére megszületett az OMZSA, az Országos Magyar

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham84.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/