A PUSZTULÁS ELŐJÁTÉKA 9

lül a magyar kapitalizmusban az ezzel összefüggő szakmákban a zsidók váltak a főj vagy ha tetszik, a döntő tényezőkké. 1890 és 1900 között az ügyvédek száma 7,2%-kal nőtt, a zsidó ügyvédeké 68,6%-kal. Az 1900-ban bejegyzett 4807 orvos közül 2321 zsidó volt, azaz 48%. A földbirtoklásban is számottevő haladást értek el, kivált ha figyelembe vesszük, hogy az egyenjogúsításig ki voltak zárva a földbirtoklásból. 1884-ben 1898 zsidó birtokost tartottak számon, akik 1,75 millió katasztrális holdat birtokoltak. Tíz évvel később számuk már 2788, és birtokuk összesen 2,62 millió katasztrális holdra rúgott.19

A zsidóság tudatában volt annak, hogy a rendszer védelmet nyújt az antiszemitizmus veszedelmével szemben. Magától értetődően a szóban forgó időszakban is adódtak antiszemita zavargások és tüntetések, de csak helyi szinten és szórványosan fordultak elő, és nem voltak sem összehangoltak, sem pedig központilag szervezettek. Egyetlen kivételről tudunk, a hírhedt tiszaeszlári rituális gyilkossági ügyről, amely 1882-83-ban játszódott le. A perben jó néhány zsidó került a vádlottak padjára azzal a váddal, hogy egy keresztény leányt öltek meg azért, hogy vérét rituális célokra használják fel. A vérvád pillanatok alatt szimpla gyilkossági üggyé fokozódott le. A védőügyvéd bátran szembeszállt a képtelen váddal, szétzúzta az állítólagos vérvádat, és a vádlottakat fölmentették. A pert heves uszítás kísérte, s ennek nyomán néhány helyen, így többek között Pozsonyban, zsidóellenes kilengésekre került sor, melyeket a kormányzat azonnal és határozottan elfojtott.

Világszerte figyelmet keltett Istóczy Győző, Verhovay Gyula, Ónody Géza és Simonyi Iván20 zsidóellenes uszítása, de a Magyar Királyságon belüli hatásuk nem volt maradandó. A szervezett, de kevésbé heves antiszemitizmusnak 1895 után az újonnan alakult Katolikus Néppárt volt a mozgatója. A párt élén Zichy Nándor gróf állt, az egyház, a Habsburgpárti arisztokrácia és a nagybirtokosság támogatását élvezve. Tipikusan klerikális-konzervatív alakulat volt ez, mely a „zsidó" liberalizmussal és szocializmussal összefonódott „romboló és keresztényellenes" eszmékkel vette fel a küzdelmet.21

A kormány és főleg Kossuth Lajos azonnal és erélyesen fellépett az efféle zsidóellenes megnyilvánulásokkal szemben, s ez ismét csak növelte a zsidók bizalmát a magyar állam iránt. Az első világháborúig az antiszemitizmus minden komolyabb következmény nélkül maradt Magyarországon, ennek magyarázata részben a kormány jóakaratú magatartásában, részben a magyar parasztság általában türelmes természetében, illetve abban rejlett, hogy politikai és társadalmi elmaradottsága ellenére is az ország gazdasága dinamikusan fejlődött. A kormány nem hagyta, hogy az antiszemitizmus elfajuljon, ám az Istóczy- meg a Simonyi-féle emberek,

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham9.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/