A SZÁLASI-ÉRA 961

szönhetik azoknak, akik vissza nem riadva az aknatűztől, állandóan a saját

életüket kockáztatva harcoltak társaik életéért.137

Végső soron a szovjet erők gyors előnyomulása volt a döntő tényező a gettó és a főváros többi részében bujkáló zsidók felszabadításában. Az utolsó percben harcba vetett erősítések ellenére a Pfeffer-Wildenbruch tábornok főparancsnoksága alatt álló német és SS-csapatok, valamint a magyar hadseregnek a Hindy Iván tábornok közvetlen parancsnoksága alatt álló maradványai nem tudtak ellenállni a győzelmes Vörös Hadseregnek.138 A szovjet erők 1945. január 17-18-án felszabadították Pestet, és elkeseredett harcok után, február 13-án Budát is.139

A budapesti zsidók felszabadulása nem vetett véget a náci és nyilas kezekben lévő zsidók szenvedéseinek. Még mindig sok ezer árokásó és munkaszolgálatos zsidó dolgozott Nyugat-Magyarországon, és építette a Bécs védelmét szolgáló Keleti falat.

A menekülésben lévő Szálasi-kormány még mindig a zsidókérdés „megoldásával" volt elfoglalva. A belügyminisztériumban, amely Szombathelyre való átköltözése után, 1945 januárjában átszerveződött, még mindig fenntartották a zsidóügyi osztályt, amelynek élén Toldi Árpád Fejér megyei főispán működött, helyettese pedig az addigi zentai polgármester, Avar László lett.140

Közülük sokan menekültek meg április 4-én, amikor végre egész Magyarország megszabadult a náci és nyilas csapatoktól. Másokat különféle német koncentrációs táborokba vittek, ahol osztoztak a nácizmus többi áldozatának sorsában, egészen május 9-ig, a háború végéig.'

Jegyzetek

1. Még Reményi-Schneller Lajos és Jurcsek Béla, a kormány két, legharsányabban németbarát tagja is megszavazta a megadást a szeptember 7-i koronatanácsi ülésen. C. A. Macartney, 2:338. o. Az egyöntetűséget nyilván azzal sikerült elérni, hogy a következő irreális fegyverszüneti feltételekben egyeztek meg: a szövetségesek csak a stratégiailag legfontosabb pontokat szállják meg; román vagy jugoszláv csapatok nem vesznek részt a megszállásban; a magyar rendőrség és köztisztviselők helyükön maradnak, és a szövetségesek megengedik a német erők visszavonulását Magyarországról. Rozsnyói Ágnes: A Szcdasi-puccs. Kossuth, Bp., 1962, 29. o.

2. A németek tájékozódtak erről a döntésről mind polgári, mind katonai szinten. Lakatos Veesenmayert tájékoztatta; Vörös János vezérkari főnök pedig Hans Greif-fenberget, a budapesti német katonai attasét. C. A. Macartney, 2:338. o.

3. Uo.3 367. p.

4. Eichmann in Hungary. Documents. Szerk.: Lévai Jenő. Pannónia, Bp., $#61, 146. o.

5. A magyar fegyverszüneti delegációt Faragho Gábor tábornok vezette, aki a csendőrség felügyelője volt, és mint ilyen közvetlenül, de legalábbis közvetve felelős

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham961.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/