982 A KÜLFÖLDI ZSIDÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON

ramjáiiak a román zsidókkal szembeni alkalmazására irányuló német nyomással. 1944-et a tulajdonképpeni Románia - és benne Dél-Erdély - zsidósága, beleértve a Transznisztriából hazatért túlélőket, viszonylag sértetlenül vészelte át.34

Noha Románia Magyarországgal együtt a tengelyhatalmak csatlósa volt, politikai és katonai irányvonalát számos tekintetben úgy alakította ki, hogy közben fél szemével arra ügyelt, miként befolyásolhatja ez a hagyományosan feszült román-magyar viszonyt. Sem a Magyarországgal való szövetség, sem az Erdély-probléma 1940-es, Hitler-féle „megoldása" nem szüntette meg az Erdély hovatartozása miatti ősi ellenségeskedést a két ország között. E kapcsolatok törékenysége következtében a német és magyar hatóságok nem tudtak olyan könnyen eljárni a viszonylag nagyszámú, Magyarországon tartózkodó román zsidóval szemben, mint ahogy azt más csatlós ország zsidó állampolgáraival tették. Az a magyar döntés, amely - miután Románia nem tett eleget a felszólításnak, hogy mondjon le zsidó állampolgárainak érdekképviseletéről - egyenrangúak-ként kezeli a román zsidókat a semleges hatalmak zsidó állampolgáraival, e megfontolások egyenes következménye volt. Megkülönböztették azonban egymástól azokat a román nemzetiségű zsidókat, akik legálisan jöttek Magyarországra, és azokat, akik illegálisan lépték át a határt, amikor Magyarországon viszonylag kedvezőbb állapotok uralkodtak, mint Romániában. Az utóbbiakat hontalan zsidóknak tekintették.

Románia lehetőséget adott a zsidók több csoportjának hazatelepülésére, színleg mindvégig támogatva a zsidóellenes intézkedéseket. 1944. május 29-én például a románok olyan törvényt fogadtak el, amely az illegális határátlépést halállal bünteti. Ez a törvény, úgy látszik, pusztán a németek megnyugtatására szolgált, akik nyomást gyakoroltak Romániára, hogy léptessen életbe szigorúbb zsidóellenes intézkedéseket; nincs rá bizonyíték, hogy bárkivel szemben is alkalmazták volna.35 A román hatóságok az ottani zsidók életét elviselhetőbbé tették, s nagy megértést és jóindulatot tanúsítottak azok iránt a magyar zsidók iránt, akiknek sikerült az országba átszökniük. A nácik legnagyobb bosszúságára a románok az elé sem gördítettek akadályt, hogy kikötőikből Palesztinába tartó hajók fussanak ki Törökország felé, tele román, magyar és más nemzetiségű zsidó menekültekkel.36 1944. augusztus 23-án Románia kilépett a tengelyből.

Szlovákia. A budapesti Mentőbizottság szerint az 1943 őszén Magyarországon tartózkodó 15 000 külföldi állampolgárságú zsidónak mintegy a fele Szlovákiából jött.37 A szlovák zsidók beáramlása Magyarországra 1942 tavaszán kezdődött, amikor Szlovákiában megindultak a tömé-

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham982.pdf

Az egész kötetet lásd:

https://mek.oszk.hu/11500/11506/html/