CÍMLAP

A magyar Robinzon

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

ELŐSZÓ.

I.
Ki volt Ujváry Miklós atyja. - Miért ellenezte özvegy Ujváryné, hogy fiából katona legyen. - Miklóst Egerbe küldik jogot tanulni. - Milyen hatással volt Miklósra barátja, Geréb Mátyás.

II.
II. Rákóczi Ferenc győzelmei. - Miklós és barátja, Mátyás, Dobó Miklós síremléke előtt. A barátok tanakodása és szökése.

III.
Miklós megbánást érez. - Mikép akarja Matyi az ő barátja aggodalmait eloszlatni. - Hogy fogadja a két szökevényt elébb Pekry Lőrinc kapitánya, majd pedig maga a hadtest-főparancsnok.

IV.
Ujváry és Geréb vitéz tettei. - Az ónodi gyűlés után rosszra fordul a kurucok ügye. - Geréb Mátyás elesik a csatában. - A trencséni veszedelem.

V.
Ujváry Miklós harminckét huszárral megmenekedik. - Érsekujvár előtt egyesülnek Bercsényi seregével. - Miklós haza megy Komáromba. Itt megtudja, hogy anyja meghalt s hogy egyik nővére kolostorba ment.

VI.
Rövid fegyverszünet. - A kuruc-sereg állapota mind kétségbeejtőbb lesz. - A felkelők utolsó hada Szatmár mellett leteszi a fegyvert. - Ujváry a királyi hadseregbe lép. - Vácon megismerkedik Miskeivel s elviszi magával a rajnai hadsereghez.

VII.
A török háború megint kiüt. - Mi adott rá okot. - Pálffy János kelepcébe kerül, de kivágja magát. - Ujváry és társai vakmerő tette. - Miklós és Miskei török fogságba kerülnek.

VIII.
Miskei helyreigazítja Ujváry kificamodott lábát. - A foglyokat útnak indítják. - Csorluban egy magyar emberrel találkoznak.

IX.
Pusztai meglátogatja a rabokat s elbeszéli nekik élete történetét. - Ujváry aggodalmai. - Milyen reményeket táplál lelkében Pusztai Péter.

X.
A foglyok meglátják Isztambult. - Konstantinápolyban elviszik őket a rabszolga-vásárra. - Ujváry Rusztán basához, Miskei Ferhát basa házához kerül. - Hogy fogadta Ujváryt új gazdája.

XI.
Hogyan járt Ibrahim Péterváradnál. - Úti készületek. - Tengeri vihar. - A bolgár hajó elmerül. - Ujváryt és Miskeit szerecsenek kifogják a vízből.

XII.
Kik voltak azok a szerecsenek, akik Ujváryékat megmentették. - Foglyaink új gazdája. - Csimbót rabjaival együtt elviszik Marokkóba.

XIII.
Mi szándéka van a marokkói császárnak Ujváryval. - A rabokat a császár elé viszik. - Pizzioli Amadeo meglátogatja Ujváryt és közli vele a maga tervét.

XIV.
Ujváry és Pizzioli egy karaván élén útra kelnek. - Alkasszár-Guibir keletkezésének a története. - Az utazók röppentyűket készítenek. - Hogy járt Miskei a vadászaton.

XV.
Hogy ugrasztották meg utasaink a hegyi rablókat. - Tartózkodás Mazagran városában. - Ujváry egy trinitárius szerzetessel találkozik. - Ujváryt egy mecset megszentségtelenítése miatt fogságra vetik.

XVI.
Ebéd a tuniszi fejedelemnél. - A dey meg akarja nyerni Ujváryt a maga hadserege számára. - Ünnepi fogadás a Bardóban. - Barátság Ujváry és Ben-Dolhadán fejedelmi herceg között. - Katonai szemle.

XVII.
Utasaink elmennek Tuniszból. - Tripoliszból kalózhajón indulnak útra Marokkóba. - A kalózok harca egy raguzai kereskedőhajóval. - Megérkezés Tangerben.

XVIII.
Levélváltás Ujváry és Ben-Dolhadan között. - A marokkói császár felszabadítja Ujváryt és Miskeit a rabságból és magas katonai ranggal ruházza fel őket. - Ujváry a marokkói spáhikat oktatja.

XIX.
Ünnepies búcsu Marokkótól. - Vihar a tengeren. - A marokkói hajó törése. - Ujváry és Miskei egy szigetre vetődnek.

XX.
Ujváry hálát ad az Istennek megmentéseért. - Ijedsége, hogy Miskeit nem találta. - Miskei megkerül. - Embereink étele, itala.

XXI.
Hogy tették embereink ihatóvá a tenger vizét. - Új élelmiszereket kerítenek. - Az örök tűz. - Embereink új tanyát találnak és sóra tesznek szert. - Beáll a téli esőzés.

XXII.
Miskei három hajót vesz észre, de a hajók nem veszik észre Miskeit. - Embereink lelkiállapota. - Újra két hajó.

XXIII.
A jövevény-hajók kapitánya partra száll. - Hogy fogadta őt Ujváry. - Bernardini a tolmács. - Ujváry Bernardinitól megtudja, hogy kicsodák az ő megmentői.

XXIV.
Ujváryt a kapitányhoz vezetik. - Mit beszéltek egymással. - A két barátot elválasztják egymástól. - Könnyes búcsu.

XXV.
Mit üzent a marokkói császár a tuniszi dey-nek. - Milyen hatást tesz Ujváry eltünésének a híre a tuniszi udvari körökre. - Ben-Dolhadan és Szulejka. - A dey hajót küld Ujváry felkeresésére.

XXVI.
A kalózvezér Barbarossza s az ő népe. - Hajsza egy kereskedőgályára. - Szélvihar. - A kalózhajó Mexikóba vetődik.

XXVII.
Ujváry Ben-Defter hajójára menekül. - A kalózok ijedsége s Barbarossza szökése. - Ujváry Ben-Defterrel Tuniszba hajózik.

XXVIII.
Ben-Dolhadan herceg fogadja a visszatért Ujváryt. - Audiencia a Kászbá-ban. - Ujváry a fejedelmi testvéreknek elbeszéli élményeit.

XXIX.
Ujváry oktató munkássága. - Amit Ujváry és Szulejka egymásnak elárulnak. - Új veszedelem. - Ben-Dolhadán az ő barátját éjtszakának idején elviszi egy olasz hajóra. - Ujváry üzenete Szulejkának.

XXX.
Miskei Nureddin hajóján. - A kalóz-gályát elfogja egy francia hadihajó. - Miskeit Alexandriába viszik. - Mit ajánl Miskeinek Dandolo. - Utazás Kairóba. - A thebaiszi sivatagban. - A Szent Antal kolostor.

XXXI.
Utasaink egyesülnek egy abessziniai karavánnal. - Kínszenvedések a sivatagban. - A számum. - A Szelimé-oázisban. - A vesztegzár veszedelme. - Miskei meggyógyítja a szennári fejedelem feleségeit.

XXXII.
Gondár városában. - A követ jelentést tesz a császárnak. - Miskeit az udvarhoz viszik. - A fejedelem kinevezi őt udvari főorvosának. - Az operáció. - Miskei Alexandriába utazik s onnét Velencébe.

XXXIII.
A nagy tanács ülése Tuniszban. - Ben-Dolhadán védelmezi barátját. - Ujváryt halálra itéli a Diván. - Szulejka értesül a történtekről.

XXXIV.
Memukán mufti rágalmai. - III. Achmet firmánja. - Fontos tanácskozás a dey és Ben-Dolhadán között.

XXXV.
Népcsődület Tunisz utcáin. - Küldöttség a fejedelemnél. - A tuniszi nép búcsuzik a testvérektől. - Palermóban és Nápolyban. - Találkozás Ujváryval.

XXXVI.
Szulejkát újra megkeresztelik. - A génovai társaság szaporodik eggyel. - Kitől tudta meg Miskei, hogy Ujváry ismét Tuniszba került. - A dey levele gyermekeihez. - Ujváry nőül veszi Szulejkát. - Ki jegyezte fel Ujváry történetét.


Előszó

A Magyar Robinzon, Ujváry Miklós történetének a megírásánál egy könyv szolgált alapul, mely a XIX. század elején a következő címmel jelent meg: "Magyar Robinson, vagy Ujvári és Miskei Magyar Vitézeknek viszontagságai, és azoknak e' világ' külömbféle részeiben történt tsodálatos esetei. Egy eredeti költeményes igazság." Szerzője volt Szekér Aloysius Joachim, cistercita szerzetes, később tábori pap, aki erről a művéről azt mondja, hogy "történet béli valóságot költeményes környülállásokkal foglal magában s vele a magyar nyelv csinosítására, kiváltképpen pedig arra törekedett, hogy a hasznos mulatságot szerző könyveinknek szűkit annyira-mennyire kipótolja".

Hogy a Magyar Robinzon számottevő irodalmi termék volt, azt bizonyítja Beöthy Zsolt A Szépprózai Elbeszélés a Régi Magyar Irodalomban című művében. Hogy ezt a könyvet szerzője holta után is még sokáig olvasták, arról köztünk élő öreg emberek tanuskodnak, akik ezt az ifjukori olvasmányukat "boldog órák szép emlékeképpen" emlegetik. Hogy sokat olvasták, arra meg az a körülmény vall, hogy csak éppen irmagnak maradt meg belőle egy-két példány.

Szekér Joachimnak e becses könyvét megmenteni a feledéstől volt célom, midőn átdolgozására vállalkoztam.

Budapesten, 1899 május havában.

Radó Vilmos.