A sárgabarackfa
Az a kert
ahol
negyvenfokos hőségben is
penészszagú hűvös lépcsőházban
egyelőre
kétkettőre
háromhatra
hatkilencre
pattogott arccal
aztán falnak háttal
a labda
szép volt
Bodza-sátor
Törzsét villa alakban nyújtó
pár esztendős sárgabarackfa
Egyszerre hárman kapaszkodtunk rája
Kettéhasadt
A biológia órán aznap
délelőtt tanult kátrány-bevonat
mentette meg
Szép volt
nagyon szép volt
az a kert
A cseresznyefa
Az a kert is szép volt
És még ma is szép
A Vároldal három emeletnyi mély
Ölében
Cseresznyefát nevel
Már csak a második emelet
Élvezheti gyümölcsét
Annyira a fény felé nyúlánkult
A Vároldal három emeletnyi mély
Ölében a növény
Azon a második emeleti erkélyen
(tizenhat éves lehettem)
egy szikrázóan kék nyári reggelen
két citromsárga lepke
percre rá két fekete
rigó suhant el karnyújtásnyira
mellettem
valami sorsszerűt éreztem
valami sorsszerűt érzek
ebben a különös dupla libbenésben
nem nyughatom
míg titkát meg nem fejtem |