Lakótelepi hajnal
Sugárkés hasít rést sárga
függönyünkön.
Ódon kastély üzenetét hozza a hegyről
lezuhanó szél, kormos öklével dörömböl
neonreklámon, szürke vasbetonnal pöröl.
Típusba dermedt ablakunkon kis csőr
dobol ébresztőt. Ki mondaná meg lent vagy fönt
egy túlontúl buzgó vekker harsányan csörömpöl.
Földszintről sóhaj kúszik radiátorcsövön,
zuhanyrózsán valahonnan panasz csöpög,
pörköltszárnyú madár még félálom fölött
forró fekete illata, cigarettafüst száll,
páratlan füle - sincs - már, pereme törött
öröklött kávésfindzsánk tomporán szivárvány.
S én átmegyek a szivárvány ....... fölött .......
Impresszionista
tájkép
Kő vas/beton szürke keretben
a Hármas Határ hegy tömbje
néz farkasszemet velem meg-
remeg a hajnali hidegre
Áttetsző pára mint vágy piheg
lankadt lankáin Szeretett
szerelmes asszony gerince
hullámzik így Ezer meg ezer
önmagát szemléli kéjjel
megsokszorozódva tompa
ablakszemekben Remény-zöld hab-
ingén halványsárga tejfolt
néhány villanykörte lobog
Szállnék...
"Ki jön az én házamba..." |