Szebeni Sándor - Búvó gyökerek


Őrszemek őrzik  

Álmos égi sétatereken
andalgó mesterséges holdak
sokáig csöndes volt a hangjuk
a szökevények már dalolnak

homlokukon a nap jelével
egy messzi-messzi térben élnek
a szívükben nyíló bánatról
és szerelemről nem beszélnek

idelent az égi vadaknak
madaraknak kiszórt magvakat
az ismeretlen lobogókat
s a helyben topogó szavakat

a tökéletlen pillanatok
láncolatát a léthatáron
őrszemek őrzik rendületlen
testük áttetsző alabástrom


7. oldal