Szebeni Sándor
- Búvó gyökerek
|
Nincsen megkésett igéd
Hegyedről lefolyó vizek
röptetnek párás szeleket
levetkőztet a nyugalom
lelked áhítat szállja meg
a sötétet fény kaszálja
s virágok illatát a szél
feltekintesz csillagodra
fényében te is fénylenél
tűnődő gyémánt-értelem
arcodon látom a jelét
együtt termésed-virágod
és nincsen megkésett igéd
lángos vezérlő csillagod
fénye sarlósan bekerít
s tábortüzed köré gyűlnek
egykori tanítványaid
|