Szebeni Sándor
- Búvó gyökerek
|
Beszédült mord kövek
közé
Csöndesen beszélt nem
pörölt
bocsásd meg mondta hogy élek
nekem ennyi csak a jussom
nem jár nekem örök élet
gyászod megnyugvásom ára
bánatot boldogít a bú
a semmi tőkéjén fejem
múltamon emlékkoszorú
elevenen befalazva
a szív magánya érthető
beszédült mord kövek közé
s olyan lett ő is mint a kő
sebhelyes arcát látom ím
szemének odva könnyezik
békítgethetné fentről is
éjszakám kísérteteit
|