Szebeni Sándor
- Búvó gyökerek
|
Őrszemek őrzik
Álmos égi sétatereken
andalgó mesterséges holdak
sokáig csöndes volt a hangjuk
a szökevények már dalolnak
homlokukon a nap jelével
egy messzi-messzi térben élnek
a szívükben nyíló bánatról
és szerelemről nem beszélnek
idelent az égi vadaknak
madaraknak kiszórt magvakat
az ismeretlen lobogókat
s a helyben topogó szavakat
a tökéletlen pillanatok
láncolatát a léthatáron
őrszemek őrzik rendületlen
testük áttetsző alabástrom
|