Szebeni Sándor - Búvó gyökerek


Beszédült mord kövek közé      

Csöndesen beszélt nem pörölt
bocsásd meg mondta hogy élek
nekem ennyi csak a jussom
nem jár nekem örök élet

gyászod megnyugvásom ára
bánatot boldogít a bú
a semmi tőkéjén fejem
múltamon emlékkoszorú

elevenen befalazva
a szív magánya érthető
beszédült mord kövek közé
s olyan lett ő is mint a kő

sebhelyes arcát látom ím
szemének odva könnyezik
békítgethetné fentről is
éjszakám kísérteteit


44. oldal