Szebeni Sándor
- Búvó gyökerek
|
Az idő árnyékában
Egymásba metsző szemek
tűzpontjai fénylenek
virágot látó virág-
s kíváncsi rovarszemek
az idő árnyékában
gyorsan nősz mint a gomba
rálépnek rátaposnak
fénypettyes kalapodra
nem láthatsz más szemével
fénnyel töltődik szemed
tollruhás szavaidnak
szárnyai zárójelek
visszatérsz őseidhez
az üdvözítő karján
ahány szó annyi levél
népeid családfáján
|