Szebeni Sándor
- Búvó gyökerek
|
Madarakat fogadsz
magadhoz
Szigetedre madarak
hullnak
némán lüktető sötétségben
vadak füléből vér szivárog
ne higgy a rontás erejében
a zöld vadonban nem veszünk el
összefogva kijutunk onnan
hagyd az ágáló barátokat
osztozzunk madár-hatalomban
dúdolgat magában az isten
valami dalt a teremtésről
tövis szaggatja szárnyaidat
halálos fegyver növényi tőr
madarakat fogadsz magadhoz
felköltözöl a megnyílt égbe
menedékjogot ad az isten
kapaszkodsz elnyűtt köntösébe
|