Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Boros János

Időszerű etika

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom

Előszó

IDŐSZERŰ ETIKA
Az etika kortárs irányzatai
Etikobiológia
Mobilkommunikációs etika. - Etika, ígéret és téridő -

DEMOKRÁCIA ÉS ETIKA
Miért van szüksége a demokráciának etikára?
Központ - periféria: Interdiszciplinaritás és demokrácia
A kisebbség fogalma elfogadható a demokráciában?
Migráció és a demokrácia univerzalizmusa

TUDOMÁNY ÉS SZABAD-FELELŐS TÁRSADALOM
A tudomány és a filozófia esete a természettel, a történelemmel és a demokráciával
Felfedezés a tudományban és a kultúrában
A modern kor vége? - A demokrácia válsága és a filozófusok felelőssége -

AZ ÉSZ TRÓNFOSZTÁSA UTÁN
Az ész trónfosztása után - az ész demokráciája? Lukács György: Az ész trónfosztása művéhez
A morálfilozófus mint írnok. Heller Ágnes deskriptív etikája
Narratív filozófia: Esszé Heller Ágnesről
Lélek és város
Heller Ágnes filozófiája. Összefoglaló egy nemzetközi filozófiakonferenciáról
Negatív küldetés. - Vajda Mihály etikája -

A kötetben szereplő szövegek eredeti megjelenése

Előszó

A kötetben szereplő írások az elmúlt két évtizedben készültek, közös bennük, hogy kimondva vagy kimondatlanul a felelősség a témájuk: nem csak a filozófusé, hanem mindenkié, aki ebben a korban, ebben az országban él. Magyarországon 1989 előtt soha nem volt tényleges demokrácia. Most végre legalább formálisan létrehozták, még ha eredetileg olyanok is, akiket nem választott meg senki. A mi feladatunk, hogy átmentsük a formális demokráciát egy ténylegesen megvalósult, meggyőződéssel, életmóddal, valóságos demokratikus törvényhozással, bíráskodással és végrehajtással lehorgonyzott demokráciává. Hosszú út áll előttünk, hogy a demokráciát megtanuljuk, tartalommal töltsük föl.

Az Időszerű etika rész Az etika kortárs irányzatai című első fejezetében összefoglalom a legfontosabb kortárs etikai irányzatokat. Az Etikobiológia című írásban a modern biotechnológia etikai vonatkozásairól írok, a Mobil kommunikációs etika fejezetben pedig az etika új dimenzióit, a felelősség új értelmezése lehetőségét vizsgálom az új kommunikációs közegek korában.

A második részben, mely A demokrácia és etika címet viseli, a Miért van szüksége a demokráciának etikára? című, először itt megjelenő írásban Richard Rortyval vitázok arról, hogy a demokráciának etikai megalapozásra van szüksége, és minden demokrácia kulcsfogalma az igazságosság. Ha nem erre épül, soha nem lesz stabil és hosszú távon biztonságos az ott élő emberek számára. Az Interdiszciplinaritás mint a demokrácia követelménye fejezetben azt állítom, hogy a demokráciát erősíti a kulturális, tudományos, nyelvi, politikai decentralizálás, és a demokráciát támogató gondolkodásmódnak különösen nagy szüksége van az interdiszciplinaritásra, és arra, hogy bár a magas fejlettségű technológiával rendelkező jóléti demokráciáknak szaktudósokra van szüksége, de alapvető az is, hogy a tudósok sok más tudományra is rálátással bírjanak, kulturálisan is műveltek legyenek. A tudósoknak el kell tudniuk magyarázni a polgárok és a kultúra nyelvén, hogy mire költötték a közös pénzt kutatásaik során, és milyen következményei lehetnek kutatásaik technológiai megvalósításának. A kisebbség fogalma elfogadható a demokráciában? írásban azt állítom, hogy a "kisebbség" fogalmát nem kellene a demokrácia keretei közt használni, mert ellentmond alapelveinek. A Migráció és a demokrácia univerzalizmusa fejezetben pedig demonstrálom, hogy minden demokráciának befogadónak kell lennie, és nem eléggé demokratikus az a társadalom, mely nem nyitott a más kultúrákból érkezőkre.

A Tudomány és szabad-felelős társadalom részben, és annak első fejezetében különösen, melynek címe A tudomány és a filozófia esete a természettel, a történelemmel és a demokráciával a tudomány helyével, jelentőségével, értékével foglalkozom a demokrácia viszonyai közt. A felfedezés logikáját, hatását a demokrácia és az emberi társadalom jövőjére vizsgálom a Felfedezés a tudományban és a kultúrában írásban. A modern kor vége? A demokrácia válsága és a filozófusok felelőssége fiatal filozófusok előtt 2012-ben elhangzott előadásban a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság értelmezésében előtérbe került néhány kulturális, politikai és gazdasági fogalmat elemzek.

Az ész trónfosztása után rész Az ész trónfosztása után - az ész demokráciája című első fejezete egy elindított, ám abbamaradt Lukács György újraértelmező konferenciasorozat első eseményéhez kapcsolódó írásomat tartalmazza, melyben kísérletet tettem Lukács Györgynek egy demokratikus gondolkodásmód felőli értelmezésére. A morálfilozófus mint írnok. Heller Ágnes deskriptív etikája, a Narratív filozófia. Esszé Heller Ágnesről, valamint a Lélek és város írások segítségével a filozófusnő gondolkodásmódjának megértésére törekedtem. A Heller Ágnes filozófiája című írás a Collegium Budapestben 2002 májusában általam szervezett nemzetközi konferencia összefoglalója. A konferenciakötet a források szűkössége miatt nem jelenhetett meg, így indokoltnak tekinthető a konferencia főbb gondolatainak és az előadók jelentősebb állításainak összefoglalása. Végül a Negatív küldetés - Vajda Mihály etikája szövegben a filozófus néhány írását egy Magyarországon szokatlan morális szemszögből elemzem.