---

Tartalom

Előszó
Lábadi Károly: A horvátországi (drávaszögi) magyarok elhamvadó, újraéledő hagyományai
Székely András Bertalan: A megmaradás krónikása
Lehocki-Samardžić Anna: A horvát nyelv hatása a drávaszögi magyar nyelvre
Molnár Ljubić Mónika: A horvátországi magyar sajtó és a "Képes Újság"
Dobsai Gabriela: Amikor az ige a nép nyelvén szól - A reformáció kialakulása és terjedése Szlavóniában és a Drávaszögben
Varga György: A horvátországi reformátusság története az első világháború végétől napjainkig
Zágorec-Csuka Judit: Csáktornya és környéke a Zrínyi kultusz és a magyar helytörténet tükrében a 19. század végén
Zágorec-Csuka Judit: Gábor Zoltán lendvai születésű, zágrábi festőművész, grafikus és író portréja
Csapó Nándor: A Horvátországi Magyar Pedagógusok Fórumának szerepe a horvátországi magyar oktatásban
Hordósi Dániel: A horvátországi magyarság kulturális élete a rendszerváltás előtt
Rácz Szilárd: A horvát-magyar kapcsolatok néhány sajátosságáról
A kötet szerzői és szerkesztői

---

Előszó

2013-ban útjára indult egy közös gondolatunk a Kárpát-medencében élő magyarok nyelvi és kulturális sokszínűségének a bemutatásával, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy csökkentsük az előítéleteket magunkban és a környezetünkben, hogy ne nézzünk gyanakodva a szomszédunkra, jelen esetben a határainkon kívül élő magyarokra. Azzal, hogy megismerjük többnyelvűségüket, sokszínűségüket, hagyományaikat és mindennapi életüket, talán "más" szemmel, érdeklődve fogunk rájuk tekinteni, felismerjük a közös gyökereinket, megismerjük a múltunkat, és kulcsokat kapunk a jelenkor eseményeinek a magyarázatához is.

Első kötetünk, a Muravidék. Adalékok a szlovéniai magyarok nyelvéhez és kultúrájához című könyv tavaly jelent meg. Leginkább "hazai", szlovéniai szerzők munkáiból válogattuk össze a kötetet, de a magyarországi kutatók írásai is helyet kaptak benne. Egy átfogó képet szerettünk volna adni a szlovéniai magyarok kétnyelvűségéről, a magyar és a szlovén nyelv interferenciájából adódó nyelvi jelenségekről, az irodalomról, a történelemről, a nemzetiségi oktatásról és a magyar-szlovén kétoldalú kapcsolatokról.

Második kötetünk a Magyarország és Szlovénia szomszédságában élő horvátországi magyarok életébe nyújt bepillantást. Sok közös vonást felfedezhetünk fel a két országban kisebbségi helyzetben élő magyarok között: mindkét régióban alacsony létszámú közösségről van szó, nagyon erős az asszimiláció hatása és a szórványosodás.

A horvátországi helyzet megértéséhez a következő tényezőket kell számba vennünk: az 1991 és 1995 között lezajlott délszláv testvérháború érintette az itt élő magyarság nagyobbik részének településterületét, a népszámlálás nemzetiségi adatainak esetében az ún. "jugoszláv nemzetiségi kategória" torzításokat okozott, és ez az identitás gyengüléséhez vezetett. Ezt jól tükrözi a magyarság anyanyelvi és nemzetiségi adatainak összehasonlítása: 2001-ben 12.650 fő vallotta magát magyar anyanyelvűnek, és 16.595 fő magyar nemzetiségűnek. Azt is meg kell említenünk, hogy a szórványkörülmények között élő magyarok nagy része vegyes házasságban él (Sebők 2005: 188-189).

A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület kapcsolatokat épített ki a drávaszögi, a zágrábi és a rijekai magyar közösséggel. Különböző kulturális programok is megvalósultak. Az MBKKE további célja, hogy kiterjessze ezeket a kulturális kapcsolatokat mind a Drávaszögben, mind pedig a szórványokban, a lehetőségek szerint bevonva az ott élőket a különböző képzőművészeti, irodalmi és tudományos programjaiba, mint pl. nemzetközi csoportos kiállítások rendezése, tudományos igényű gyűjteményes kötetek és folyóiratok megjelentetése.

...

---