Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Szerb Antal

Magyar irodalomtörténet

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


Ajánlás
Előszó. Irta Makkai Sándor
Lectori salutem
   1. A módszerről
   2. Az egységes szempont
   3. Szelekció és felosztás

I. EGYHÁZI IRODALOM

A ) KÉZIRATOS IRODALOM
1. Bevezetés
   a) Őskor, ősvallás
   b) A kereszténység felvétele
   c) Az antik hagyomány. Magyarság és kereszténység
2. Szerzők, megjelenési forma
3. Latin irodalom
4. Magyarnyelvű irodalom
   a) Középkor
   b) Az átmenet kora
   c) Kódexeink tartalma
   d) Kódexeink közönsége. A kódexirodalom fellendülésének okai
5. A humanizmus
B) A KÖNYVNYOMTATÁS KORA
1. A reformáció
   a) Elterjedése
   b) A reformáció tartalma és embertípusa
   c) A reformáció belső fejlődése
2. Az irodalom, mint eszköz
   a) A könyvnyomtatás
   b) Protestáns célú irodalom
3. Az irodalom, mint cél
   a) A ponyva születése
   b) Tinódi Sebestyén
   c) A históriák tárgya
4. A katolikus restauráció
   a) Habsburgok, fő urak és jezsuiták
   b) Pázmány Péter
5. Erdély és a protestantizmus a XVII. században
6. Az autonóm ember
   a) Nemzeti öntudat
   b) Írói öntudat
   c) A Felvilágosodás előfutárja
7. Az egyházi kultúra fénykora és hanyatlása (XVIII. sz.)

II. A FŐÚRI IRODALOM

1. Bevezetés
   a) Udvari kultúra
   b) A magyar főúri költő
2. Balassa Bálint és iskolája
   a) A személyes líra megteremtése
   b) Az udvari szerelem
   c) Balassa iskolája
3. Zrinyi Miklós
   a) Főúr és költő, misztikus és reálpolitikus
   b) Zrinyi életcélja
   c) Sors és szabadakarat
   d) A Szigeti Veszedelem
   e) Zrínyi és a korszellem
4. Gyöngyösi István
5. A népivé lett főúri irodalom
   a) A kéziratos daloskönyvek
   b) A kuruc költészet
   c) A népballadák
6. Erdélyi főurak
   a) Erdély önmagába tekint
   b) Mikes Kelemen
7. Késői barok és rokokó
8. A főúri felvilágosodás

III. NEMESI IRODALOM

1. Bevezetés
A) NEMES ÍRÓK, NEMES OLVASÓK KORA
2. A felújulás szellemi okai: A felvilágosodás
3. A felújulás lelki okai: Preromantika
4. Az első hullám
   a) Uralkodók, szabadkőművesek, hírlapok
   b) Bessenyei György és barátai
   c) A deákos költők
   d) A hagyományok őrei
5. Magyar preromantika
   a) Harc a hegemóniáért
   b) Preromantikus szentimentalizmus
6. A második hullám
   a) I. Ferenc kora
   b) Irói szervezkedés
7. Kazinczy Ferenc
   a) A diktátor
   b) Levelek és emlékiratok
   c) A nyelvújítás
8. Berzsenyi Dániel
   a) Magyar kar mennyköve
   b) Az ihletett költő
9. Hagyományok és népiesség
   a) Kisfaludy Sándor
   b) Csokonai Vitéz Mihály
10. Harc a magyar színházért
   a) Rémdrámák és ősi dicsőség
   b) A Bánk bán
11. Kölcsey Ferenc
   a) Romantikus elvágyódás
   b) Romantikus hazatalálás
12. A romantikus hullám
   a) Az új nemzedék megszervezése
   b) Társadalom és nemzetiség
   c) Intézmények, orgánumok
   d) Optimista nemzetfelfogás
13. Gróf Széchenyi István
14. Vörösmarty Mihály
   a) Alkotó megismerés
   b) Fiatalság. Az époszok
   c) Enyészet
   d) Menekülés az enyészet elől. Drámák
   e) A férfi-munka
B) NEMESI-NÉPI IRODALOM
1. Bevezetés
   a) A szabadságharc előtt
   b) Irói csoportok. Megjelenési forma. A közönség
   c) A szabadságharc után
2. Erdély és a történelmi regény
   a) Jósika Miklós
   b) Báró Kemény Zsigmond: Élet és ábránd
   c) Báró Kemény Zsigmond: Determinizmus
3. A korrajzszerű regény
   a) Báró Eötvös József
   b) Szórakoztató irodalom
4. Jókai Mór
5. Petőfi Sándor
   a) Lírai realizmus
   b) Biedermeier
   c) Népiesség
   d) Világszabadság
6. Petőfi körül
7. Arany János
   a) A népi fi
   b) Históriai realizmus
   c) Tudatos költő
   d) Az öreg Arany
8. Irodalmi tudat
9. Madách Imre
   a) Az Ember Tragédiájának szellemtörténeti helye
   b) Madách világnézete
C) A POLGÁROSODÓ NEMESSÉG IRODALMA
1. A korszak negatív jellege
2. A klasszicizáló iskola
   a) Epigon líra
   b) A klasszicizmus a kor ellen fordul
   c) Klasszicizáló és népies színpad
3. Mikszáth Kálmán
4. Vajda János
8. Irodalomszemlélet

IV. POLGÁRI IRODALOM

1. Bevezetés
2. A Nyugat előtt
   a) A polgári irodalom kezdetei
   b) Konzervatívok
   e) Impresszionizmus
   d) A Nyugat
3. Ady Endre
   a) Ősök, ifjúkor
   b) Nagyvárad és Páris
   c) Romantikus korszak
   d) A későbbi Ady
   e) Ady vitalizmusa
   f) Ady és a halál
   g) Ady vallásossága
   h) Ady és a szerelem
   i) Pénz és szegénység
   j) Ady magyarsága
4. Babits Mihály
   a) A fiatal Babits
   b) A férfi Babits
5. A Nyugat lirikusai
6. A Nyugat prózaírói
   a) Móricz Zsigmond
   b) A többiek
7. A kilencszáztizes évek
   a) Az export-dráma
   b) Vallásos irodalom
   c) Az iskolán kívül
   d) Irodalom-szemlélet
8. Háború és forradalom
A MAI IRODALOM
1. Hosszmetszet
2. Keresztmetszet
3. Az utód-államok magyar irodalma


Előszó

Az Erdélyi Helikon, mint írói közösség és az Erdélyi Szépmíves Céh, mint kiadó, ünnepi érzéssel bocsátja útjára Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetét. Úgy érezzük, hogy ez a mű mindannál fogva, amit létrehozásában az erdélyi pályadíj, az erdélyi célkitűzés, az erdélyi íróközösség és kiadó tett, a mi szolgálatunk a magyar szellemi életnek; amit írója alkotott, az önértékén túl maradandó bizonyságtétel a magyar szellem örökkévaló egysége mellett.

1930 június havában tűzte ki az Erdélyi Helikon, marosvécsi összejövetelén, ismeretes pályázatát. Most, mikor annak gyümölcsét adjuk át a magyar közönségnek, legyen szabad emlékeztetnünk az olvasókat a pályázat néhány feltételére. A mű szóljon az egész magyar társadalomhoz, de elsősorban a kisebbségi sorsban élő magyarsághoz. Hozza közel a jelentős magyar irodalmi alkotásokat főként a mai nemzedékhez s mélyítse el a magyar irodalom tanulmányozásának vágyát. Bontakozzék ki belőle a magyar irodalom és a világszellem kölcsönhatása, de éles körvonalakban emelkedjék ki a műben a magyar zseni minden más néptől különböző sajátossága. Az esztétikai szempont vezető szerepe mellett súlyt kapjanak az irodalmat formáló eszmei, szociális, gazdasági és politikai történeti erőforrások is. Tegye jóvá a mű azokat az igazságtalanságokat, melyeket az irodalom és a haladás ellenségei egyes írók, művek, irodalmi mozgalmak ellen elkövettek.

Ezek a leglényegesebb feltételek mutatják a célt, amely előttünk lebegett, s a lelkületet, melyből a célkitűzés fakadt.

A pályamunkák megbírálására felkért bizottság 1932 augusztusában, az Erdélyi Helikon marosvécsi összejövetelén tette meg jelentését a pályázat eredményéről s egyhangúlag úgy találta, hogy a beérkezett tizenegy pályamű közül, melyek az egész munka tervezetét, bevezetését és kijelölt fejezeteit foglalták magukban, a feltételeknek legteljesebben az "Invitis nubibus" jeligéjű mű felelt meg. Szerzője, Szerb Antal, ezalapon kapta meg az egész mű elkészítésére a megbízást. Az eszme felvetésétől négy, a megbízástól két év telt el, míg minden akadály elhárulhatott a megjelenése elől.

Most végre itt van előttünk. Megvalósult a forró és tiszta szándék s mi meg vagyunk győződve felőle, hogy hozzá méltó módon valósult meg. Nem herbáriumot adunk benne az irodalom szerelmeseinek, hanem élő virágoskertet, melyet századok vére, könnye, borúja és derűje itatott s növelt, hogy felénk illatozzék belőle az élő és teremtő magyar lélek.

Mi, akik írójának alkotó munkájához, nehány feltétel megadása által hozzájárultunk, nem akarjuk méltatni vagy bírálni a művet. Szeretettel, örömmel, szolgáló indulattal, reménykedő bizalommal odatesszük a magyar lélekcsalád ünnepi asztalára...

És van még egy kegyeletes kötelességünk. Az Erdélyi Helikon 1931 júliusi összejövetele a Kemény János báró és neje által alapított 30.000 lejes évi irodalmi nagydíjjal Kuncz Aladár "Fekete Kolostor"-át koszorúzta meg. Feledhetetlen barátunk akkor már nem volt közöttünk földi alakjában. Az ő egyik legkedvesebb tervét akarván megvalósuláshoz segíteni, a díjat a Magyar Irodalomtörténet pályadíjához csatoltuk, hogy a kitűzött összeg ezzel is hamarább együtt legyen. És határozatba ment, hogy a pályadíj egészében szerepeljen ez az összeg a Kuncz Aladár hagyományaként. Ezennel nyugtázzuk eltávozott barátunk e nemes adományát s igaz örömünkre szolgál, hogy ő, aki művében él közöttünk, ezáltal is, "holta után is beszél".

Az Erdélyi Helikon írói közösségének nevében és megbízásából

MARKAI SÁNDOR.