---

Tartalom

I. KÖTET

Előszó a második kiadáshoz
Előszó a harmadik (negyedik és ötödik) kiadáshoz

ELSŐ KÖNYV.
A római királyság eltörléséig

I. Fejezet. Bevezetés
II. Fejezet. A legrégibb bevándorlások Itáliába
III. Fejezet. A latinok letelepedései
IV. Fejezet. Róma keletkezése
V. Fejezet. Róma eredeti alkotmánya
VI. Fejezet. A nempolgárok és a reformált alkotmány
VII. Fejezet. Róma hegemóniája Látiumban
VIII. Fejezet. Az umber-sabelli törzsek. A samnitok
IX. Fejezet. Az etruskok
X. Fejezet. A hellenek Itáliában. A tuskok és karthágóiak tengeri uralma
XI. Fejezet. Jog és bíróság
XII. Fejezet. Vallás
XIII. Fejezet. Földmívelés, ipar és forgalom
XIV. Fejezet. Mérték és írás
XV. Fejezet. A müvészet

II. KÖTET

MÁSODIK KÖNYV
A római királyság eltörlésétől Itália egyesűléséig

I. Fejezet. Az alkotmány megváltoztatása. Az elüljárói hatalom korlátozása
II. Fejezet. A néptribúnság s a decemvirek
III. Fejezet. A rendek kiegyeztetése s az új aristokratia
IV. Fejezet. Az etrusk hatalom bukása. A kelták
V. Fejezet. A latinok és campániaiak meghódítása Róma által
VI. Fejezet. Az itáliaiak Róma ellen
VII. Fejezet. Pyrrhos király Róma ellen és Itália egyesűlése
VIII. Fejezet. Jog. Vallás. Hadügy. Nemzetgazdaság. Nemzetiség
IX. Fejezet. Müvészet és tudomány

III. KÖTET

HARMADIK KÖNYV
Itália egyesűlésétől Karthágó és a görög államok meghódításáig
(I. FELE.)

I. Fejezet. Karthágó
II. Fejezet. háboru Sicíliáért Róma és Karthágó között
III. Fejezet. Itália kiterjesztése a természetes határokig
IV. Fejezet. Hamilkár és Hannibál
V. Fejezet. A hannibáli háboru a cannaei ütközetig
VI. Fejezet. A hannibáli háboru Cannaetól Zámáig
VII. Fejezet. A nyugot a hannibáli békétől a harmadik korszak végéig
VIII. Fejezet. A keleti államok s a második makedóniai háboru

IV. KÖTET

HARMADIK KÖNYV
Itália egyesűlésétől Karthágó és a görög államok meghódításáig
(II. FELE)

IX. Fejezet. Az ázsiai Antiochos elleni háboru
X. Fejezet. A harmadik makedóniai háboru
XI. Fejezet. Kormány és kormányzottak
XII. Fejezet. Talaj- és pénzgazdaság
XIII. Fejezet. Hit és erkölcs
XIV. Fejezet. Irodalom és müvészet

V. KÖTET

NEGYEDIK KÖNYV
A forradalom
ELSŐ FELE

I. Fejezet. A meghódolt tartományok a Gracchusok koráig
II. Fejezet. A reformmozgalom és Tibérius Gracchus
III. Fejezet. A forradalom és Gaius Gracchus
IV. Fejezet. A restauratio uralma
V. Fejezet. Az éjszak népei
VI. Fejezet. Márius forradalmi és Drusus reform-kisérlete

VI. KÖTET

ÖTÖDIK KÖNYV
A forradalom
MÁSODIK FELE

VII. Fejezet. Az itáliai alattvalók lázzadása s a sulpiciusi forradalom
VIII. Fejezet. A kelet és Mithridates király
IX. Fejezet. Cinna és Sulla
X. Fejezet. Sulla alkotmánya
XI. Fejezet. A közállomány és gazdászata
XII. Fejezet. Nemzetiség. Vallás. Nevelés
XIII. Fejezet. Irodalom és müvészet

VII. KÖTET

ÖTÖDIK KÖNYV
A katonai monarchia megalapítása
ELSŐ FELE

I. Fejezet. Marcus Lepidus és Quintus Sertorius
II. Fejezet. A Sulla-féle restauratio uralma
III. Fejezet. Az oligarchia bukása és Pompeius uralma
IV. Fejezet. Pompeius és a kelet
V. Fejezet. A pártok küzdelmei Pompeius távolléte alatt
VI. Fejezet. Pompeius visszalépése és a trónra törekvők szövetkezése
VII. Fejezet. A nyugat meghódítása
VIII. Fejezet. Pompeius és Caesar társuralkodása

VIII. KÖTET

ÖTÖDIK KÖNYV
A katonai monarchia megalapítása
MÁSODIK FELE

IX. Fejezet. Crassus halála. A társuralkodók meghasonlása
X. Fejezet. Brundisium, Ilerda, Pharsalos és Thapsus
XI. Fejezet. A régi köztársaság s az új monarchia
XII. Fejezet. Vallás, műveltség, irodalom és művészet

---

Bevezetés

...

Itália történetét fogjuk e helyt elbeszélni, nem Róma városáét. Habár a formaszerinti államjog szerint Róma városa jutott uralomra előbb Itália, majd a világ felett, fensőbb történelmi szempontból ez még sem áll, hanem az, a mit Itáliának a rómaiak általi legyőzetésének szoktunk nevezni, inkább az itáliaiak egész törzsének egy állammá alakúlása gyanánt tűnik fel, mely törzsnek a rómaiak bár leghatalmasabb, de mégis csak egy ágát képezik. Itália története két fő részre oszlik; Itália belső történetére a latin törzs vezetése alatt bekövetkezett egyesüléséig s az itáliai világuralom történetére. Elő fogjuk tehát adni az itáliai néptörzs letelepedését a félszigeten; nemzeti és politikai létének veszélyeztetését s részletes leigáztatását más eredetű s régibb míveltségű népek, a görögök és etruskok által; az itáliaiak fellázadását az idegenek ellen s ezek megsemmisülését vagy meghódítását; végre a két itáliai fő törzs, a latínok és samnítok harczait a félsziget feletti hegemoniáért s a latínok diadalát a Kr. előtti negyedik vagy Róma építése utáni ötödik század végén. Ez képezi majd a két első könyv tartalmát. A második rész a pún háborúkkal kezdődik; magába foglalja a római birodalom rohamos terjedését Itália természetes határáig s azon túl, a római császárok korának hosszú statusquóját, s a roppant birodalom bukását. Ezeket a harmadik s a reá következő könyvek fogják elbeszélni.

---