Faith Ferenc
A Victoriában élő magyarság története
TARTALOM, UTÓSZÓ
Tartalom
I. Rész. Bevándorlás - Letelepedés
Egyházi és társadalmi élet megindulása
1956 - Újabb menekültek
A társadalmi élet fellendülése
Sajtó és könyvkiadás
Színház, művészetek, rádió
Újabb csoportok alakulása, ausztrál kapcsolatok, Magyar Találkozók
II. Rész. Nagy tervek megvalósítása. Hazai kapcsolatok.
Utószó
Utószó
A Victoriában élő magyarság 45 éves történelmét igyekeztem úgy összefoglalni, hogy a lehető legszélesebb körben próbáljam bemutatni, amint a letelepedés kezdeti nehézségei után az itt élő magyarok egymásra találtak és megalkották egyházi és társadalmi szervezeteiket.
A Victoria államban élők története majdnem kizárólag a Melbourneben élőké, mert hiszen a magyarok 90%-a Melbourneben telepedett le. Sokan a geelongiak és egyéb helységben eredetileg lakók közül is átköltöztek a későbbiek folyamán ide, mert a hárommilliós nagyvárosban könnyebb volt jobb munkahelyeket és kényelmesebb életmódot találni. Ez is talán egyik oka annak, hogy Geelongban és Wodongában már legalább húsz éve jóformán megszűnt a magyar társadalmi élet (az előbbiben egyházira szűkült), máshol pedig el sem kezdődhetett a szétszórtság miatt.
A figyelmes olvasó észrevehette, hogy írásom első részében többet foglalkoztam színházzal, irodalmi tevékenységgel, sporttal. Ezek az évek folyamán leszűkültek, kellő érdeklődés hiányában.
Írásom második része főleg a Magyar Központ építését, fejlődését és az ott folyó sokoldalú tevékenységet ismerteti. Az egyesületek egy része itt talált otthont magának. Működő szervezetek ennek a hatalmas kiterjedésű városnak területén máshol is vannak. Ezek alkalmilag rendeznek a közönségük lakóhelyéhez közeleső városrészben levő bérelt helyiségben egy-egy családi estet, vagy kisebb bált. A hét magyar zenekar (Duna, Kék Fiúk, Székely, Magyar Négyes, Új Hullám, Sógorok és Vurovecz János zenekara) közül valamelyik bármikor rendelkezésre áll. Néhány egyesületnek van táncegyüttese is: Kultúr Kör, Gyöngyösbokréta, MHBK, Piros Csizma. A valóság azonban az, hogy az elmúlt öt év alatt a melbournei magyar élet egyre jobban összpontosul a Központban, mely közel öthektárnyi hatalmas területével és épületeivel a legalkalmasabb a magyarság összefogására. Amit bizonyít az is, hogy sokszázan vettek részt létrehozásában és a befektetett másfélmillió dollárhoz hozzáadva az önkéntes építők munkáját, ma ötmillió értékű vagyont képvisel.
Írásomban felsorolt többszáz név mellett előfordulhatott, hogy valakit kifelejtettem, biztosítom az olvasót, hogy ez nem szándékosan történt. Köszönetem Vető Zsuzsának ezen írásom sokszorosításáért.