Varga Géza
A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Bevezető
Történetírók a Szent Korona születéséről
A stíluspárhuzamok tanúsága
Székely rovásjelekkel összevethető hieroglifák a Szent Koronán
A koronaeszme forrásai
Egy nép, amelynek húszezer igen jó lovasa van
Láncocskák és birodalmak
A görög és latin feliratok
A zománcképek keresztény szellemisége
Irodalom
Bevezető
A Szent Korona születéséről és történetéről az elmúlt évtizedekben egyre többet tudtunk meg. Tisztázódott, hogy a korona abroncsát és keresztpántjait egy időben készítették, hogy stílusa alapján az avar-hun kincsek sorába illik, hogy zománcképeinek legközelebbi párhuzamai a Kaukázus vidékén maradtak fenn. 1992-ben a stíluspárhuzamok és más, elsősorban történeti adatok alapján egy szegedi előadásomban már hangot adtam ama felismerésemnek, hogy a Szent Korona mervi ötvösök alkotása, Irán hunok által uralt északi vidékéről származik. Ezt részletesen kifejtettem az 1999-ben megjelent A magyarság jelképei c. kötetemben is, valamint néhány további tanulmányban és cikkben.
Időközben újabb adatokat is találtam, amelyek a korona mervi születéséről alkotott tételemet alátámasztják. Amíg az egymásnak is ellentmondó akadémikus eredeztetés-elméletek puszta feltételezéseken alapszanak és a Szent Koronán ellenőrizhető ötvöstechnikai stb. tényekkel sincsenek összhangban; addig az ismert történeti források egybehangzóak a Szent Koronát szülő folyamat leírásakor: a Szent Korona születését az avarhun korba teszik. A török kútfők tanúvallomása nem érthető másik koronára, korra, vagy földrajzi területre. Nincs ezeknek ellentmondó további forrás sem, amely máshová tenné a Szent Korona készítésének helyét és korát, ugyanakkor a török adatokat más források megerősítik.
Ezeknek köszönhetően ma már a Szent Korona készítésének körülményeit és Kárpát-medencébe vezető útját nagy biztonsággal meg lehet rajzolni. Bizonyosnak látszik, hogy ez a fejedelmi ékszer az első avarhun honfoglalókkal érkező szabírok féltett kincse volt. A magyar krónikák szóhasználatával élve úgy is fogalmazhatunk, hogy Csaba királyfi idősebb fiának visszatérő népe hozta magával.