---

Tartalom

Bevezető
Rovásírásunk tudós eredeztetésének története
A székely írás eredeztetésének elveiről
Az írás kialakulásáról
A rovásjelek alakja és az ábrázolások tárgya
Rovásjeleink mitológiája, neve, hangértéke
Rítus és rovásírás
A jelek fajtája és száma
A jelsorrend
Az olvasás és a jelek irányultsága
Szótagjelek
A szótag- és magánhangzójelek használatának rendszeressége
Betűírások születése
Az írásrendszerek összevetéséről
Az akadémikus történeti-földrajzi prekoncepció
A türk kapcsolat
Mit mondanak a források?
Székely írás a hunoknál
A székely jelformák kialakulásának kora
A székely jelkészlet egységesülésének kora
Írással kapcsolatos szókészletünk
Évezredeket túlélő ligatúrák
Népmozgások
Összefoglalás
Könyvészet

---

Bevezető

A székely rovásírás keletkezési körülményeinek tisztázása nemzetközi jelentőségű kultúrtörténeti kérdés, amelynek megválaszolása elsősorban a magyar tudomány feladata lenne - de az elégedettségre nincs okunk.

Adósságunk nem csupán a viszonylagos adathiánynak köszönhető: összefüggésben van azzal is, hogy nincs rovásírás-kutatással foglalkozó állami intézményünk; hogy írástörténészeket nem képzünk s hogy az íráskutatás a gazdagabb országokban sem áll a helyzet magaslatán. I. J. Gelb írástörténész szerint írástudomány nincs is, mert az írásemlékek egyszerű leltározása - a nagy kérdések megkerülése mellett - még nem tudomány (Gelb/1952).

...

Rovásemlékeink teljes körű leírása is várat magára; a székely írás eredetét taglaló elméletek pedig többnyire csak szerzőik óvatosságát, tájékozatlanságát, módszertelenségét és előfeltevését illusztrálják. A nyilvánosság számára is érzékelhető szemléletváltásra akkor számíthatunk, amikor a kutatás "meghatározó vonulata" átlép az északi őshazát feltételező őstörténeti prekoncepción.

---