Téli didergésben

Mellbe vág minden egyes lélegzet,
Kaptatok gondolat-hegyeim felett.
Felsír a kín, tép, szakít a gyötrelem,
Áll tétován a szorongás, a félelem.

 

Fekete madár vár rám, fekete tulipán,
Jégvirágok közt magányosan, puritán.
Állok, hol fordul, s visszafele tart az út,
Remény-pille elszállt, hó-tengerbe fúlt.

 

Mennék, haladnék, ha tudnám merre, de
állok felkészületlen a végső küzdelemre.
Ridegségbe dermedt a táj, hófödte a lélek,
ha télbe fagyott létre tavasz érkezik, kikelet,

 

sűrű vérem akkor letisztul, tűzvirág virul,
az ég arcára nagy, vörös rózsaszirom pirul,
s lesznek a rejtelmek tiszták, hófehérek,
mélységből a sziporkázó felszínre visszatérek

 

 

 

 


Alkotások

Lélekhang csillagmozgása - Merengő - Ha... - Téli didergésben - Gondolatok hídjain - Amikor a csend színeit leveti - Minden megengedett... - Szembesülés - Psycho - Árnyéktalan, vén utak - Fohászunk feljut Istenig - Siculicidium - Én vérem, Erdély - Guernica - Beúszva az idő pillanatába - Bizonyosság - Ite, Missa est! - Egy eltűnt város balladája - Tegnapi hóesés - Semmelweis napi köszöntő - Apám mondta... - Ragyogásod - Katának - A Te napod! - Szabadság tengerében - Kimondatlan szavak... - Nagyi pávatollai - Dúdoló - Tavasz - Májusi dal - Veled - Naponta magamban - Add a kezed! - Hajnalonta - Töretlen - Ha nem vagy... - Érintésed - Vágyaim reggelén - A szépség szőkesége - Ha behunyom és Te is a szemed - Ébredés - Örökünkbe - Vágy - Lélekharang - Városlakó - Csöppjeivel a fény... - Valahol csillagfény vár! - Ad absurdum - Lélek temploma - Szembenállás - Fényképeim - Egyetlen egy - ...egyszer, valahol... - A test monológja - Arasznyi lehelet - Mezítláb - Térdig ér a szél - Ha kikönyökölsz a világ peremén - Keresem mi lehet - Magamból magamba