Tegnapi hóesés

Lopakodik féktelen, vakítón a nagyvilág,
a végtelen szédülésben szűz-fehéren áll
a csend puha sóhaján, fájó gondolatok
sebeit rejti mérhetetlen fehérségek alá.

 

Minden mozdulatlan és vár, nem moccan,
csak a pillanatnyi csodálat sejtelme koccan,
majd dermed vattás fehérségbe, az imádság
is csak lélekben, hangtalan mormol fohászt.

 

Majd csattan hirtelen, visszhangja végtelen,
fegyver tüze hasít éles fájdalmat a védtelen
békesség fehér testébe, a lélegzet is megállt,
izzó tekintet üvegesre vált miközben jajt kiált.

 

A fej hanyatlik, vörös rózsaként vér kihajlik,
égetőn, pirosan, cseppenként, ég is morajlik,
felhördül a szél, a vér piros patakká duzzad,
folyik, folyik fenyegetőn, vörös lávaként él.

 

Ő már nem fél, a tegnapi hóesésről mesél…

 

 

 


Alkotások

Lélekhang csillagmozgása - Merengő - Ha... - Téli didergésben - Gondolatok hídjain - Amikor a csend színeit leveti - Minden megengedett... - Szembesülés - Psycho - Árnyéktalan, vén utak - Fohászunk feljut Istenig - Siculicidium - Én vérem, Erdély - Guernica - Beúszva az idő pillanatába - Bizonyosság - Ite, Missa est! - Egy eltűnt város balladája - Tegnapi hóesés - Semmelweis napi köszöntő - Apám mondta... - Ragyogásod - Katának - A Te napod! - Szabadság tengerében - Kimondatlan szavak... - Nagyi pávatollai - Dúdoló - Tavasz - Májusi dal - Veled - Naponta magamban - Add a kezed! - Hajnalonta - Töretlen - Ha nem vagy... - Érintésed - Vágyaim reggelén - A szépség szőkesége - Ha behunyom és Te is a szemed - Ébredés - Örökünkbe - Vágy - Lélekharang - Városlakó - Csöppjeivel a fény... - Valahol csillagfény vár! - Ad absurdum - Lélek temploma - Szembenállás - Fényképeim - Egyetlen egy - ...egyszer, valahol... - A test monológja - Arasznyi lehelet - Mezítláb - Térdig ér a szél - Ha kikönyökölsz a világ peremén - Keresem mi lehet - Magamból magamba