Vágy

Mellkasom gyötrik riadt érzések,
olvad rá a lélek tenger-szenvedése,
szétfoszlanak zihálva légzések,
húsom tépi a remény elvesztése,
gyötri, gyalázza a kín marása,
borzongást tűz a sors végtelenére,
szívem soha se hagyd magára,
szó gyümölcs-íze kerüljön sebére.

 

Lüktető levegőjű, szikrázó nappalok,
konok tüzek, zilált gondolatok zenéje
ölel, ölelnek lángnyelvű viharok,
őrizlek téged, felröppen a lélek meséje,
a magasba, hol lüktetnek ereim vörösen,
mert arcomhoz simul arcod, a holnapod,
akarom örökre, villan a vágy ködösen,
a kín tövise lombtalan szél után kapkod.

 

Gyötrelmeim lengő tébolya hasít kéken,
magánnyal telt poharaival kínál kéjjel,
a csend meghasad vágyak végtelenében,
alkony függönyén a fény lepereg, s kérlel:
„kezem ne engedd”, majd fodrot szakít,
betakar melegével, mint illat, mikor testet óhajt,
egymásba feszülő lét csodája álmodni tanít,
egy kéz, egy váll, arcunkon vér-rózsa kihajt,
s az ajkak húsából a vágy sóhajt hasít.


 

 


Alkotások

Lélekhang csillagmozgása - Merengő - Ha... - Téli didergésben - Gondolatok hídjain - Amikor a csend színeit leveti - Minden megengedett... - Szembesülés - Psycho - Árnyéktalan, vén utak - Fohászunk feljut Istenig - Siculicidium - Én vérem, Erdély - Guernica - Beúszva az idő pillanatába - Bizonyosság - Ite, Missa est! - Egy eltűnt város balladája - Tegnapi hóesés - Semmelweis napi köszöntő - Apám mondta... - Ragyogásod - Katának - A Te napod! - Szabadság tengerében - Kimondatlan szavak... - Nagyi pávatollai - Dúdoló - Tavasz - Májusi dal - Veled - Naponta magamban - Add a kezed! - Hajnalonta - Töretlen - Ha nem vagy... - Érintésed - Vágyaim reggelén - A szépség szőkesége - Ha behunyom és Te is a szemed - Ébredés - Örökünkbe - Vágy - Lélekharang - Városlakó - Csöppjeivel a fény... - Valahol csillagfény vár! - Ad absurdum - Lélek temploma - Szembenállás - Fényképeim - Egyetlen egy - ...egyszer, valahol... - A test monológja - Arasznyi lehelet - Mezítláb - Térdig ér a szél - Ha kikönyökölsz a világ peremén - Keresem mi lehet - Magamból magamba