Csöppjeivel a fény...

Arctalan száguldásba
olvad kietlen vágyunk,
rezgő fénybe rándul,
hátrahagyva álmunk,

 

arctalan másvalamibe,
zökkenőmentesen egy
másik közös létbe, egy
érzésbe, hintázva ki-be,

 

mert elviselni kénytelen
félszeg szívdobbanásunk,
mert cipelni kell vértelen,
s egyre mélyebbre ásunk,

 

a tengeralatti mélybe, hol
emlékek sói emésztenek,
sodorva konok lebegésbe,
vágyva, hogy ránk nézzenek,

 

láthassák arcunkat végre,
szirének csábító énekeit,
égi zenéit adva cserébe,
feláldozva a szív érdekeit.

 

Míg támolyog az áhítat
egy ablaktalan világban,
a fény csöppjeivel átitat,
s mi elégünk viharában.


 

 


Alkotások

Lélekhang csillagmozgása - Merengő - Ha... - Téli didergésben - Gondolatok hídjain - Amikor a csend színeit leveti - Minden megengedett... - Szembesülés - Psycho - Árnyéktalan, vén utak - Fohászunk feljut Istenig - Siculicidium - Én vérem, Erdély - Guernica - Beúszva az idő pillanatába - Bizonyosság - Ite, Missa est! - Egy eltűnt város balladája - Tegnapi hóesés - Semmelweis napi köszöntő - Apám mondta... - Ragyogásod - Katának - A Te napod! - Szabadság tengerében - Kimondatlan szavak... - Nagyi pávatollai - Dúdoló - Tavasz - Májusi dal - Veled - Naponta magamban - Add a kezed! - Hajnalonta - Töretlen - Ha nem vagy... - Érintésed - Vágyaim reggelén - A szépség szőkesége - Ha behunyom és Te is a szemed - Ébredés - Örökünkbe - Vágy - Lélekharang - Városlakó - Csöppjeivel a fény... - Valahol csillagfény vár! - Ad absurdum - Lélek temploma - Szembenállás - Fényképeim - Egyetlen egy - ...egyszer, valahol... - A test monológja - Arasznyi lehelet - Mezítláb - Térdig ér a szél - Ha kikönyökölsz a világ peremén - Keresem mi lehet - Magamból magamba