...egyszer, valahol...

                 

…valahol… valamikor… egyszer,
megmásíthatatlanul és kivétel
nélkül, végül is minden ember
megérkezik, ahol majd kibérel
végérvényesen, szenvedélytelen,
nagy szavak nélkül cipelve az
igaz szerelmeket, szenvedélyesen
a múló nyarakat, új teleket viselve,
amikor dézsákból öntik az éjszakát,
üvegből a nappalt, s pohárból ami
megmaradt, létünk vezényszavát,
ami képes örökre keresztülhasítani
minden láthatatlan emberi rejtelmet,
a csend illatát illesztve a lelkekbe,
dallam nélkül, süketen mit rendelhet:
vak hangú szimfóniát, mely száll a
fellegekben, ahonnan lehullnak szavak,
nyelvek, kiégett, formátlan értelmek,
érzelmek nélküli fegyverek reggelre
ellepnek, hatalmat adva a szavaknak,
melyek, ha ölni tanítanak, ne feledd,
hogy megérkezik végül is minden ember,
kivétel nélkül és megmásíthatatlanul

…egyszer… valamikor… valahová…

 

 

 

 


Alkotások

Lélekhang csillagmozgása - Merengő - Ha... - Téli didergésben - Gondolatok hídjain - Amikor a csend színeit leveti - Minden megengedett... - Szembesülés - Psycho - Árnyéktalan, vén utak - Fohászunk feljut Istenig - Siculicidium - Én vérem, Erdély - Guernica - Beúszva az idő pillanatába - Bizonyosság - Ite, Missa est! - Egy eltűnt város balladája - Tegnapi hóesés - Semmelweis napi köszöntő - Apám mondta... - Ragyogásod - Katának - A Te napod! - Szabadság tengerében - Kimondatlan szavak... - Nagyi pávatollai - Dúdoló - Tavasz - Májusi dal - Veled - Naponta magamban - Add a kezed! - Hajnalonta - Töretlen - Ha nem vagy... - Érintésed - Vágyaim reggelén - A szépség szőkesége - Ha behunyom és Te is a szemed - Ébredés - Örökünkbe - Vágy - Lélekharang - Városlakó - Csöppjeivel a fény... - Valahol csillagfény vár! - Ad absurdum - Lélek temploma - Szembenállás - Fényképeim - Egyetlen egy - ...egyszer, valahol... - A test monológja - Arasznyi lehelet - Mezítláb - Térdig ér a szél - Ha kikönyökölsz a világ peremén - Keresem mi lehet - Magamból magamba