Arasznyi lehelet

                 

Lépteimhez tolódva utcák
nyomulnak jobbra, fittyet
hányva minden véleményre,
már tolna is balra,
habár…
ha szólhatnék…
szóval én…
hát…
én tartanék, de csak előre,
csak úgy,
magamtól,
lelkem egészének részeként,
 már nem csatangolnék,
csak haladnék előre,
ahol nyitott a tér, hol nem a mások
kénye-kedve
szerint lebben
a függöny, és magam sem vagyok
állig felfalazva, arasznyi lehelet is
szabadon haladhat,
sem jobbra, sem balra,
céltudatosan amerre a szó
bátran szőheti át a dolgok arcát,
és a versek szelleme sem gubbaszt

a porosodó könyvek alján.

 

 

 

 


Alkotások

Lélekhang csillagmozgása - Merengő - Ha... - Téli didergésben - Gondolatok hídjain - Amikor a csend színeit leveti - Minden megengedett... - Szembesülés - Psycho - Árnyéktalan, vén utak - Fohászunk feljut Istenig - Siculicidium - Én vérem, Erdély - Guernica - Beúszva az idő pillanatába - Bizonyosság - Ite, Missa est! - Egy eltűnt város balladája - Tegnapi hóesés - Semmelweis napi köszöntő - Apám mondta... - Ragyogásod - Katának - A Te napod! - Szabadság tengerében - Kimondatlan szavak... - Nagyi pávatollai - Dúdoló - Tavasz - Májusi dal - Veled - Naponta magamban - Add a kezed! - Hajnalonta - Töretlen - Ha nem vagy... - Érintésed - Vágyaim reggelén - A szépség szőkesége - Ha behunyom és Te is a szemed - Ébredés - Örökünkbe - Vágy - Lélekharang - Városlakó - Csöppjeivel a fény... - Valahol csillagfény vár! - Ad absurdum - Lélek temploma - Szembenállás - Fényképeim - Egyetlen egy - ...egyszer, valahol... - A test monológja - Arasznyi lehelet - Mezítláb - Térdig ér a szél - Ha kikönyökölsz a világ peremén - Keresem mi lehet - Magamból magamba