Mezítláb

                 

Mindig megigéz a bizonytalanság bizonyossága,
ahol már nem segít semmiféle hit, ahol már hiába fedi
igazság sebeink’, mert az emberi szenvedés már rég
elvesztette értelmét, már hiába a test önfeláldozása,
az igétlen élet testetlenné kínozta szavaink’, szenvednek
kétségeink mocsarában… gyökereink nedvei is elvéreznek,
hiába kerülnek napfényre őseinkbe kapaszkodó üzenetek,
a lét igétlensége teszi bizonyossá mozdulatlanságunk –
kétségeinkre hiába nyitunk ajtót, ablakot, az élet így nem hajt,
csak korom-fekete virágot, és hiába zárunk be mindent,
bezárva, a lélegzetünk fúr ürességet önmagába,
létünknek így soha sem lesz bizonyossága, cserben hagy
minden… hiába szenvedtünk a kereszten és hiába a
hulló vér áldozata, cserben hagy az igazság, elfelejtve,
hogy annyit szenvedtünk érte, mert nincs megváltás,
csak a cselekvő ige csírája lehet feltámadásunk bizonyossága.

 

 

 


Alkotások

Lélekhang csillagmozgása - Merengő - Ha... - Téli didergésben - Gondolatok hídjain - Amikor a csend színeit leveti - Minden megengedett... - Szembesülés - Psycho - Árnyéktalan, vén utak - Fohászunk feljut Istenig - Siculicidium - Én vérem, Erdély - Guernica - Beúszva az idő pillanatába - Bizonyosság - Ite, Missa est! - Egy eltűnt város balladája - Tegnapi hóesés - Semmelweis napi köszöntő - Apám mondta... - Ragyogásod - Katának - A Te napod! - Szabadság tengerében - Kimondatlan szavak... - Nagyi pávatollai - Dúdoló - Tavasz - Májusi dal - Veled - Naponta magamban - Add a kezed! - Hajnalonta - Töretlen - Ha nem vagy... - Érintésed - Vágyaim reggelén - A szépség szőkesége - Ha behunyom és Te is a szemed - Ébredés - Örökünkbe - Vágy - Lélekharang - Városlakó - Csöppjeivel a fény... - Valahol csillagfény vár! - Ad absurdum - Lélek temploma - Szembenállás - Fényképeim - Egyetlen egy - ...egyszer, valahol... - A test monológja - Arasznyi lehelet - Mezítláb - Térdig ér a szél - Ha kikönyökölsz a világ peremén - Keresem mi lehet - Magamból magamba