Térdig ér a szél

                 

Elhagyott városom emlékére

 

A múlt tegnapjait lapozom, árnyak
vibrálnak suttogva emlékeimen át,
fájón, akár megcsonkított szárnyak,
repülés közben mormolnak sírva imát.

 

Térdig ér a szél, hullámai mossák,
lassan koptatják emlékeim partját,
szilánkosra tépik és megtapossák,
felsértve eltemetett sebek hantját.

 

Tanít az élet, de hiába édes az álom,
csak éles tüskéket találok, hasítanak,
feltépnek hegeket, már hiába várom
és csitítom szívemet, nem lassítanak,

 

őrült zenét játszanak a dobbanások,
sírok, feledni nem bírok, fájdalmam
könnyekben áztatom, szavakat ások,
a csendet is, szótlanságát se halljam!

 

Elmúlt időknek perceit hiába lapozom,
ami volt csak árnyaival van már jelen,
sírba tért szótlanul, csak én hordozom,
frissen, mint illatot, magamban eleven.

 

Az emlék eleven, a valóság rég elszaladt,
elhervadt már minden, és alszik hidegen,
oly dermedten, akár az élet a nagy hó alatt,
idegen lett városom, benne annyi az idegen.

 

Mások életét éli, nem tudja, nem érti mi fáj
oly nagyon idebenn, az egyikünk meghalt,
elveszett – térdig ér a szél, felszívódik a táj,
megbékél a múlt, majd csöndben fejet hajt.

                                              

Megkönnyezve néhány oldalt
            lapozok
                                    tovább
                                                            csendesen.

 

 

 

 

 


Alkotások

Lélekhang csillagmozgása - Merengő - Ha... - Téli didergésben - Gondolatok hídjain - Amikor a csend színeit leveti - Minden megengedett... - Szembesülés - Psycho - Árnyéktalan, vén utak - Fohászunk feljut Istenig - Siculicidium - Én vérem, Erdély - Guernica - Beúszva az idő pillanatába - Bizonyosság - Ite, Missa est! - Egy eltűnt város balladája - Tegnapi hóesés - Semmelweis napi köszöntő - Apám mondta... - Ragyogásod - Katának - A Te napod! - Szabadság tengerében - Kimondatlan szavak... - Nagyi pávatollai - Dúdoló - Tavasz - Májusi dal - Veled - Naponta magamban - Add a kezed! - Hajnalonta - Töretlen - Ha nem vagy... - Érintésed - Vágyaim reggelén - A szépség szőkesége - Ha behunyom és Te is a szemed - Ébredés - Örökünkbe - Vágy - Lélekharang - Városlakó - Csöppjeivel a fény... - Valahol csillagfény vár! - Ad absurdum - Lélek temploma - Szembenállás - Fényképeim - Egyetlen egy - ...egyszer, valahol... - A test monológja - Arasznyi lehelet - Mezítláb - Térdig ér a szél - Ha kikönyökölsz a világ peremén - Keresem mi lehet - Magamból magamba