---

Tartalom

Előszó

KÖSZÖNTŐK
Géczi János (Veszprém): Szoros ábécérendben: a hatvanas Monok Istvánnak
Jankovics József (Budapest): A Monok István-univerzum
Ötvös Péter (Szeged): a Monok
Frédéric Barbier (Paris-Chatou): Avec István Monok, une page de l'histoire européenne, au tournant des XXe et XXIe siècles
Farkas Gábor Farkas (Budapest): Dudith András és Jethro Tull
Holl András (Budapest): Nomen rosae - Monok István köszöntése
Dušan Katuščák (Žilina/Zsolna): Priatel'ský pozdrav pre prof. Istvána Monoka - Friendly greeting to Professor István Monok
Kiss Barbara (Budapest): A nemzet könyvtárosa 1999-2009
Kis-Tóth Lajos (Eger): Köszöntő
Mader Béla (Szeged): Köszöntésféle
Németh S. Katalin (Budapest-Celldömölk): Példaképek: Szubjektív portré egy könyvtáros házaspárról
Gernot Nussbächer (Brassó): Ein Gruß- und Dankeswort aus Kronstadt
Csapó Mónika (Budapest): 60 szó

TANULMÁNYOK
Ács Pál - Petneházi Gábor (Budapest): Késre menő vita 1571-ben Murád Dragomán (Somlyai Balázs) és Arnoldus Manlius között
Balázs Mihály (Szeged): A Zrínyi-könyvtár három tételéről (Könyvjegyzékmérgezés ellen való orvosság)
Balázs Péter (Szeged): A "spinozista" Martinovics - értelmezési kísérlet (második nekifutás)
Barátné Hajdu Ágnes (Budapest): A Csongrád Megyei Általános Tanító Egyesület tevékenysége és illusztrációs pályázatai a két világháború között
Frédéric Barbier (Párizs-Chatou): Un exemplaire exceptionnel: le Theuerdank de Melchior Pfinzing à la Bibliothèque du château de Chantilly
Bene Sándor (Budapest): A sztoikus Zrínyi
Jan-Andrea Bernhard (Castrisch-Zürich): Die alte Klosterbibliothek Disentis: Ein buchgeschichtlich bemerkenswerter Fund
Bitskey István (Debrecen): Pázmány Péter és a Reihing-vita: Adalék az érseki könyvbeszerzéshez
Bujtás László (Budapest): Egy elfeledett 18. századi erdélyi főúri könyvtár nyomában: Kendeffi Elek hollandiai könyvvásárlásai (1761-1762)
Czibula Katalin (Budapest): Két kézirat: egy német nyelvű dráma és egy fordítás: Katona József Jolánta a' Jerusálemi Királyné című drámafordításának szövegkiadásáról
Császtvay Tünde (Budapest): Az átlátszó, szomorú város modern fényei: Mikszáth Kálmán Budapest-élménye
Csepregi Zoltán (Budapest): A Barcaságtól Pennsylvaniáig: Lucas Rauss (1724-1788) önéletrajza
Csernus Sándor (Szeged): Jean de Joinville történetének kéziratai, első kiadásai és a könyvnyomtatók felelőssége
Csorba Dávid (Debrecen): Az Országh Ilona feletti hiányzó temetési beszéd esete
Andrea De Pasquale (Bologna): Bodoni in Ungheria: la corrispondenza con il conte Sámuel Teleki
Marisa Midori Deaecto (São Paulo): István Monok: un historien à l'echelle européenne
Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely-Eger): Teleki Sámuel végakarata
Dukkon Ágnes (Budapest): Frölich Dávid humora: Időjóslási kommentárok az 1641-ben Nürnbergben kiadott kalendáriumában
V. Ecsedy Judit (Budapest): Schauff pozsonyi könyvkiadó kétnyelvű hirdetése (1790)
Emődi András (Nagyvárad): A Schola Rivulina Nagybányán fennmaradt köteteiről
G. Etényi Nóra (Budapest): Aktualitás és reprezentáció: Matthäus Wagner (1648-1694) ulmi kiadó almanach royaljai
Fata Márta (Tübingen): "Dem Verdienst die Krone!": Bemühungen um die Ehrendoktorwürde der Universität Tübingen für den lutherisch-evangelischen Superintendenten István Czékus in den Jahren 1877 und 1889
Fazekas István (Budapest): Egy könyvjegyzék tanulságai: Heresinczy Péter győri püspök, kancellár és a hagyatékában összeírt könyvek (1590)
Fekete Csaba (Debrecen): Csallóközi formula avagy református ágenda a 16-17. századból
Font Zsuzsa (Szeged): A spiritualizmus és a radikális pietizmus irodalma Szebenben: Andreas Teutsch könyvei a Brukenthal-gyűjteményben
Géczi János (Veszprém): Az enciklopédikus Plinius a rózsákról
Granasztói Olga (Budapest): Litteris in Patria Augendis?: Könyvtártörténeti elmélkedések a "másik" Apponyi könyvtár sorsának apropóján, 1774-2011
Gudor Kund Botond (Gyulafehérvár): Bod Péter és a németalföldi peregrináció
Tatjana Guszarova (Moszkva): A hivatalos érintkezés nyelve Magyarországon a XVII. században
Hamvas Endre - Keserű Bálint (Szeged): Köleséri Sámuel tudományos-irodalmi fő művének sorsa
Hegyi Ádám (Szeged): Fábián János békési református tanító veszedelmes könyvei
Doina Hendre Biro (Gyulafehérvár): La vocation de mécènes des Batthyány: Résidences, palais et châteaux
Horváth Iván (Budapest): Egy régi metafora
H. Hubert Gabriella (Budapest): Az Evangélikus Országos Könyvtár korai történetének a vázlata
Hubert Ildikó (Budapest): Feljegyzés Károlyi Gáspár haláláról: Sóvári Soós Kristóf posztilláinak kéziratos toldalékában
Imre Mihály (Debrecen): Incunabula Hungarorum - a magyar őstörténet olvasata Wittenbergben, a gyászévtizedben
Jankovics József - Kőszeghy Péter (Budapest): Kisvárdai viszonyok - Telegdi Kata verses levele
Jankovits László (Pécs): Vizsgálódások Jacobus Piso és a bécsi Ausonius-kiadás körül
János Szabolcs (Nagyvárad): Magyar főúri családok Bécs 18. századi színházi kultúrájában
Káldos János (Budapest): "...egyig le kell vágni, hogy legyen egy hit": Szilvási János beszéde Kolozsvárott 1593 októberében
Z. Karvalics László (Szeged): A múzsák a háborúban sem hallgatnak (Szempontok és példák egy furcsa fogalmi négyszög értelmezéséhez)
Katona Tünde (Szeged): Kellemes szomszédság: Összetartozó emlékkönyv-bejegyzésekről
Olga Khavanova (Moszkva): Magyar hivatalnokok nyelvtudása és a felvilágosult abszolutizmus reformtörekvései
Király Péter (Kaiserslautern): Johannes Thesselius kottás bejegyzése Clemens Hizler emlékkönyvébe (1611)
Kiss Farkas Gábor (Budapest): Az első, részben magyar nyelvű nyomtatvány (Melanchthon: Elementa Latinae grammatices, Krakkó, Vietor, 1526)
Brigitte Klosterberg (Halle an der Saale): Hungarica in den Beständen der Bibliothek und des Archivs der Franckeschen Stiftungen zu Halle
Knapp Éva (Budapest): Egy ismeretlen mariánus ferences könyvtár a 18. században
Kokas Károly (Szeged): Digitális bölcsészet 2016: A bölcsészek és az informatikai megközelítés: régen és most
Klára Komorová (Turócszentmárton): Torzá súkromných knižníc z bratislavskej Kapitulskej knižnice
Kovács András (Kolozsvár): Gyulafehérvári séta Bethlen Miklós kancellárral
Krász Lilla (Budapest): Bibliofil főurak: gróf Festetics György orvostudományi könyvgyűjteményéről (Vázlat)
Sz. Kristóf Ildikó (Szeged-Budapest): "Indi legendi & scribendi usum mirantur": Egy kulturális sztereotípia múltjáról és régi magyarországi előfordulásáról
Kruppa Tamás (Szeged): Történetíró Róma(?) városában: Egy tervezett(?) Erdély-történet nyomában
Tuomo Lahdelma (Jyväskylä): Márai és Mannerheim
Lázár István Dávid (Szeged): "Melior fieri studeo, si possim": A tudatlanság és morális következményei Petrarcánál
Christine Lebeau (Párizs): Négocier des savoirs d'État: les Observations de Jean-Claude Flachat sur le royaume de Hongrie
Lengyel Réka (Budapest): A visszanyert könyvtár: A Széll Farkas-gyűjtemény feldolgozásának lehetőségei a 21. században
K. Lengyel Zsolt (Regensburg): Bogyay, Borbándi, Molnár: Három hagyaték egy bajorországi magyar gyűjteményben
Jean-Michel Leniaud (Chartres): Viollet-le-Duc et les Vampires
Lipták Dorottya (Budapest): Szeletek az "erdélyi" könyves- és sajtóvilág 19. századi történetéből: Pályaívek, generációk, tendenciák várostörténeti és vállalkozástörténeti kontextusban
Eva Mârza - Iacob Mârza (Gyulafehérvár): Alte rumänische Bücher in der Széchényi-Nationalbibliothek in Budapest
Mikó Árpád (Budapest): A Bibliotheca Corviniana és az aranyozott corvina-kötések
Elmar Mittler (Göttingen): Von der Bibliotheksgeschichte zur Bibliothek als Geschichte: Neue Konzepte kulturanthropologischer bibliothekshistorischer Forschung
Oláh Róbert (Debrecen): Adalékok az "et amicorum" possessorbejegyzésekhez
Orlovszky Géza (Budapest): Az Istvánffy-könyvtár egy kötete a Pálos Könyvtárban
Ősz Sándor Előd (Kolozsvár): A Vizsolyi Biblia eddig ismeretlen példánya a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárában
Ötvös Péter (Szeged): Opitz Márton olvas
Pajor Enikő (Szeged): "Et musique est une science, Qui veut qu'on rit et chante et dance": à la recherche des traces françaises de l'ars subtilior
Pálffy Géza (Budapest): Két elfeledett hungarikum keletkezéséről: Johann Probst munkái az 1681. évi soproni királyné-koronázásról és országgyűlésről (Bécs, 1682)
Péter Katalin (Budapest): A főnemesség olvasmányaitól a gyöngyösi rektorig a 16-17. században
Pintér Márta Zsuzsanna (Eger): Két pálos könyvjegyzék tanulságai
Ferenc Postma (Amszterdam): Warum Johannes Gele Debreceni bei Nacht und Nebel aus Franeker verschwunden ist: Die Franeker Inventarliste seiner dort hinterlassenen Bücher und Güter (1661)
Ursula Rautenberg (Erlangen): Eine Inkunabel, die Johannes Sambucus besessen hat: Der "Herbarius latinus" (Mainz: Peter Schöffer, 1484) im Besitz der Universitätsbibliothek Erlangen-Nürnberg
Ritoókné Szalay Ágnes (Budapest): Egy római kő és könyvészete
Christian Rother (Gundelsheim): Zwanzig Jahre EDV in der Siebenbürgischen Bibliothek Gundelsheim: Erweiterter Aufsatz der auf der Jubiläumstagung des Arbeitskreises für Siebenbürgische Landeskunde am 12.09.2015 vorgetragenen PowerPoint-Präsentation
Rozsondai Marianne (Budapest): Erdélyi kötések további csoportjai a 17. századból
Helena Saktorová (Turócszentmárton): Genealogické údaje k rodinám Zai a Petrőci
Sándor Klára (Szeged): Az OSZK (szerencsére nem kenyér)bogaras kéziratáról
Andrea Seidler (Bécs): Sámuel Teleki und Ludwig Höhnel in Ostafrika: Analyse eines Reiseberichtes
Simon Melinda (Szeged): Felgyűrt ingujj helyett vasalt köpeny: A nyomda- és nyomdászábrázolások átalakulása a 19-20. század fordulóján
Thomas Şindilariu (Brassó): Die Anfänge der siebenbürgischen Landeskunde im Umfeld der Freimaurer und Samuel von Brukenthals
Sipos Gábor (Kolozsvár): A Kiss catechismus ismeretlen kiadásának sajátos példányáról
Soós Tamás (Eger-Mezőkövesd): Kebikecs, a keleti kéziratok Dzsinnje és a könyvészet mágusai, a Szahafok
Szelestei N. László (Budapest): Bél Mátyás Bars vármegye leírása című kéziratának egyik bírálója: Pongrácz Gáspár esztergomi kanonok
Szentmártoni Szabó Géza (Budapest): Istvánffy Miklós feljegyzése Mátyás király egykori római lovas képéről
Szilágyi Emőke Rita (Budapest): Epistolae familiares - baráti (?) levelek: Oláh Miklós barátai levelezése tükrében
Szoliva Gábriel OFM (Budapest): "...secundum modum Ecclesiae Zagrabiensis": Egy középkori pszaltérium metamorfózisa
Szörényi László (Budapest): A Festetics-kódex Petrarca-fordításai a költőre vonatkozóújabb kutatások fényében: (Vázlat)
Tóth Zsombor (Budapest): Cserei olvas...: Írásantropológiai és olvasástörténeti megfontolások az ifjú Cserei Mihály íráshasználati habitusában (Esettanulmány)
Tóth Zsuzsanna (Budapest): Egy könyvről...
Tusor Péter (Budapest): Trinkell Zakariás prímási gyóntató küldetése a bécsi udvarba (1664. augusztus)
Varga András (Szeged): A szegedi Rómeó és Júlia: Tóth Katalin levelei ifj. Horváth Istvánhoz
P. Vásárhelyi Judit (Budapest): Bibliaolvasó kalauz a 18. században
Véghseő Tamás (Nyíregyháza): Bacsinszky András munkácsi püspök könyveinek jegyzéke 1790-ből
Viskolcz Noémi (Szeged): A Bibliotheca Windhagiana: egy különleges arisztokrata könyvtár a 17. századból
Voigt Vilmos (Budapest): A vallási kultúra középkori fázisai a Kárpát-medencében
Ulrich Andreas Wien (Landau): Reformatorische Ideen auf dem Dorf: Interdisziplinäre Vielfalt im Werk von Damasus Dürr (ca. 1535-1586)

Tabula gratulatoria
Személy- és helynévmutató
Fremdsprachiges Inhaltsverzeichnis

---

Előszó

Monok István hitvallása: az állhatatosság. Emberien szólni az emberiről; confessio, mely a személyes sorsot vezérlő elvek tételes, tömör megfogalmazása.

A József Attila Tudományegyetemen, harmadéves korában hallott először Christoph Plantin antwerpeni nyomdászról. Nyomdászjelvénye az Alkotó kéz, ahogy a felhőkön átnyúlva, körzővel a kezében a teremtésen dolgozik. Körülötte a nyomdász jelmondata: Labore et constantia. Plantin egyik korrektora, a neves újsztoikus morálfilozófus Justus Lipsius egyik fő művének a címe is De constantia, vagyis Az állhatatosságról.

Az a gondolkodásmód, amely az aktív, cselekvő életet állítja az emberi erényesség középpontjába, a folytonos munkálkodást, a számunkra juttatott tér maradéktalan kitöltését, sőt annak megpróbálását is, hogy ez a tér valamelyest táguljon, szimpatikus és követendő életprogrammá vált benne. Magunk folytonos hasznossá tevése (legalábbis a hit abban, hogy fontos az, amit teszünk) családi örökség és gyermekkori falusi élménye is.

Úgy véli, hogy elkényeztették: a családja, a munkatársai Szegeden, Budapesten és Egerben, a régi magyaros szakma és a könyvtörténészek azt a tapasztalatot engedték átélnie, hogy ha lelkiismeretesen teszi a dolgát, akkor annak eredménye is lesz. Ez lehet alapja a szakmai, tudományos előmenetelének, hivatali pályájának. Talán (már) nem naiv. Magasabb posztokon megjelennek a nagyobb pofonok és annak a világnak a képviselői, akik születési jogon, genetikus önző mivoltukból, vagy egyszerűen csak erkölcsi betegségből a munkát mint értéket tagadják, a maguk előbbre jutásához nem is gondolnak arra a lehetőségre, hogy dolgozni is lehetne, és hogy nekik valami "nem jár".

Azért öregszik az ember, hogy tapasztaljon, még ha a tapasztalat keserű is. És ekkor újra vissza lehet nyúlni a gyökerekhez: constantia, állhatatosság. No és ott a munka (labor), ahova mindig vissza lehet vonulni. Hiszen azt is megtanulta, hogy a munkának önmagában is van értelme - mert: "A kő van, az ember létezik."

Monok Istvánt saját gondolataival köszöntjük születésnapja alkalmából.

A szerkesztők

---